A csillagközi térből származó szemcséket foghatott be a Stardust űrszonda

A csillagközi anyag sokkal összetettebb folyamat eredményeként keletkezhetett, mint eddig feltételezték.

2014. 08. 16. 1:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A csillagközi térből származó első ismert anyagszemcséket azonosíthatták a tudósok abban a mintában, amelyet az amerikai Stardust űrszonda mintavételi kapszulája fogott be és hozott le a Földre. Az elemzések előzetes eredményeit a Science folyóirat legújabb számában megjelent tanulmány ismerteti.

A csillagközi anyag a világűrben, az égitestek, csillagok, galaxisok közötti térben fellelhető anyagok összességét jeleni, két fő komponense a forró, ritka gáz, valamint a hideg, sűrű por.

A NASA 1999-ben indította útnak a Discovery program negyedik űrszondáját, a „Csillagport”: a Stardust kapszulája 2004 januárjában a Wild-2 üstökös kómájából (a mag körüli ködszerű gázfelhőből) vett mintát az aerogél-kollektor, egyfajta kozmikus „légypapír” segítségével, amelybe beleragadnak a becsapódó szemcsék.

A mintát, amelyet 2006-ban szállított a Földre a Stardust kapszulája, nyolc éve vizsgálják csillagközi anyag után kutatva. A tudósok munkáját több mint 30 ezer önkéntes segíti világszerte, akik digitalizált felvételeken elemzik az aerogél-kollektorokba becsapódó részecskék nyomait.

A Science augusztus 15-i számában megjelent tanulmány szerint 7 olyan mikroszkopikus szemcsét találtak, amelyek a csillagközi térből származhatnak. A tudósok meggyőződése szerint szupernóva-robbanás során vagy valamilyen más kozmikus jelenség eredményeként keletkeztek.

Az előzetes elemzés rávilágított, hogy a részecskék különböznek egymástól méretüket, szerkezetüket, kémiai összetételüket tekintve.

„A csillagközi anyag sokkal összetettebb folyamat eredményeként keletkezhetett, mint eddig feltételeztük” – mutatott rá Andrew Westphal, a Kaliforniai Egyetem (Berkley) fizikusa, a tanulmány vezető szerzője.

Két részecske nagyobb, mint a többi, átmérőjük eléri a 4 mikront (a mikron a milliméter ezredrésze). A hópehelyszerű képződmények olivin nevű ásványt, azaz magnézium-vas-szilikátot tartalmaznak. Összetétele arra enged következtetni, hogy valamely távoli napot körülvevő anyag- és gázkorongból származhatnak.

Michael Zolensky, a NASA szakértője szerint a csillagközi térből származó részecskék szerves vegyületeket is tartalmazhatnak. A tudósok reményei szerint a későbbiekben több információt is kinyerhetnek a részecskékből az egyre fejlettebb technikai berendezések és eljárások segítségével.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.