Az NGC 6888 jelzésű diffúz gázködöt a kitűnő észlelő, William Herschel fedezte fel 1792-ben. A gamma Cygnitől 2 foknyira elhelyezkedő ködösség nem könnyű távcsöves célpont, sötét ég és/vagy komoly távcsőátmérő és megfelelő szűrő is elkél, ha szemügyre kívánjuk venni. Fotografikusan viszont szinte előugranak a részletek, már viszonylag kis átmérőjű távcsővel is részletgazdag képek készíthetők erről az objektumról. Csak győzzünk exponálni!
Az események főszereplője a ködösség közepén látható WR 136 jelzésű forró, kék csillag által keltett csillagszél, amely egy vörös óriáscsillag által mintegy 250 ezer évvel ezelőtt lefújt maradványait fújja tovább az intersztelláris térbe. A WR 136 egy úgynevezett Wolf-Rayet csillag – a vörös óriás megmaradt csillagmagja –, felszíni hőmérséklete mintegy 100 ezer Kelvin.
A sarló alakú ködösség nem más, mint a csillag megmaradt magjából származó erős sugárzás által nagy sebességre felgyorsított gáz és a csillag által korábban ledobott, de lassabban mozgó anyag találkozásának lökéshulláma. Célom volt az is, hogy megjelenítsem a rengeteg csillagközi hidrogént is, ami ebben a régióban megfigyelhető.
A képet két éjszaka (2014. július 19-én és 26-án), Csolnokon, a házunk udvarán készítettem ISO 1600 érzékenységgel, összesen 60 darab 4 perces expozíció felhasználásával, melyhez készítettem még 20 darab dark és 10 flat képet is.
A jellegzetes formájú ködösséget az amatőrcsillagász-képzelet különféle elnevezésekkel ruházta fel, nevezik Sarló- vagy Kifliködnek, újabban Eurójelködnek, utóbbi csak hosszabb expozíciós idejű felvételeken látszik feltűnően. Mindebből természetesen ne vonjunk le semmilyen következtetést az euróövezethez való csatlakozásunk időpontját illetően (A szerk.)