Először mérte meg a Rosetta az általa kutatott üstökös felszínének hőmérsékletét, a VIRTIS spektrométer július 13. és 21. között végzett méréseket, amikor a Rosetta 14 ezer kilométerről 5 ezer kilométer távolságra közelítette meg célégitestét.
Ebben az időszakban az üstökös mintegy 555 millió kilométerre volt a Naptól, több mint háromszor távolabb, mint a Föld – olvasható az ESA közleményében.
Bár a mínusz 70 Celsius-fok elég hidegnek tűnik, fontos, hogy mintegy 20-30 Celsius-fokkal melegebb, mint amit egy ekkora távolságban lévő olyan üstökösről feltételeznek, amelyet kizárólag jég borít. Az ESA szerint ezek a mérések megerősítették, hogy a felszín egy jelentős részét por borítja.
„Ez nem zárja ki relatívan tiszta jégfoltok létét” – magyarázta Fabrizio Capaccioni, az olasz asztrofizikai intézet munkatársa, a VIRTIS adatainak fő elemzője.
„Nagyon érdekes a mérési eredmény, mivel megadja az első kulcsokat ahhoz, milyen lehet az üstökös felszínének összetétele és fizikai tulajdonságai” – tette hozzá.
A Rosetta a tervek szerint szerdán, augusztus 6-án 100 kilométerre közelíti meg az üstököst, majd belép gravitációs mezejébe. Ekkor fogja elkészíteni az üstökös háromdimenziós modelljét, és pontosan megméri gravitációs erőterét. A tudósok ezután látnak hozzá a leszállóhely kereséséhez és a landolási forgatókönyv kidolgozásához. A landolás november 11-én várható az üstökösön.
Az üstökös a Naprendszer keletkezéséről őriz a tudósok által létfontosságúnak vélt adatokat.
Az üstökösre szállítandó Philae minilabor tíz műszert visz, földi irányítását a Német Légiközlekedési és Űrutazási Központ (DLR) kölni központjából végzik. A műszerek az üstökös felszínének fizikai tulajdonságait és kémiai összetételét vizsgálják: lefúrnak a talajba, az onnan vett mintát mérőműszerekkel elemzik.
