Kanadában az Északnyugati területek számos természeti szépséggel és ásványkinccsel rendelkeznek, és az utóbbi években gyorsuló fejlődés jellemzi a térséget – írja az Űrvilág.hu. A változások egyik – az alábbi műholdképek tanúsága szerint a világűrből is feltűnő – színhelye a Lac de Gras nevű tónál levő kimberlitmező, mintegy 220 km-re az északi sarkkörtől. A kimberlit egy vulkanikus eredetű magmás kőzet. Nevét a dél-afrikai Kimberley lelőhelyről kapta. Ha pedig kimberlit, akkor gyémánt! A Föld fő gyémántlelőhelyei ugyanis mind kimberlitmezőkhöz kapcsolódnak.
A Lac de Gras mellett két jelentős gyémántbányát nyitottak. Egyikük, az itt bemutatott 2013-as (második) képen feltűnő Diavik 2003-ban nyílt. Mintegy 700 embernek ad munkát, évente 1500 kg gyémántot termelnek ki. A bánya éves árbevétele 100 millió (kanadai) dollár. (A közelben levő másik, Ekati nevű bányának, amely 1998 óta üzemel, hasonló a teljesítménye.)
Az amerikai Landsat földmegfigyelő műholdak hosszú sorozata lehetővé teszi, hogy akár több évtizedes felszíni változásokat is követhessünk műholdfelvételek alapján. A felső, 1998-as képen még szinte semmi sem látszik a későbbi bánya helyén. A gyémántkitermelés 2003-ban külszíni fejtéssel kezdődött, de mára inkább felszín alatti műveléssel folytatják. Így a közeljövőben kisebb mértékben fog nőni itt a „sebhely” a földfelszínen.
Diavik valójában egy bányászati-ipari létesítmény és egy városka egyben a távoli kanadai sarkvidéki területen. A legújabb, 8-as sorszámú Landsat műhold 2013-as felvételén két nagy külszíni fejtés, meddőhányók és egy repülőtéri kifutópálya is feltűnő. Itt akár Boeing 737-es nagyságú gépek is le- és felszállhatnak. A környező természeti tájtól igencsak elütő területen feldolgozóüzemek, üzemanyagtartályok, vízmű, szennyvíztelep, irodaépületek és természetesen a dolgozók és családtagjaik lakóházai is megtalálhatók.
Hasonló cikkeket olvashat az Űrvilág.hu-n.