Az utolsó kritikus pályamódosító manőver augusztus 6-án délelőtt, közép-európai időben pontosan 11 órakor kezdődött és hat és fél percen át tartott. (Mind a művelet kezdetéről, mind a végéről 22 és fél perces késéssel értesültek a földi irányítók az űrszonda nagy távolsága miatt.) Az üstökösmag végső megközelítését 10 órától az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti irányítóközpontjában (ESOC) ünnepelték, közvetítették. Az év talán legjelentősebb űrkutatási eseményét sok más helyen is követték. Magyarországon – ahonnan számos fedélzeti műszerrel hozzájárultak a Rosetta és leszállóegysége, a Philae építéséhez – a TIT budapesti Uránia Csillagvizsgálójában rendeztek nyilvános sajtóeseményt. A történteket a küldetésben részt vevő magyar szakemberek kommentálták. E sorok írója pedig Moszkvában, az űrkutatás nemzetközi szervezete, a COSPAR (Committee on Space Research) kétévente esedékes kongresszusáról figyelhette a közvetítést, sok száz másik résztvevővel együtt.
A Rosetta eddig összesen 6,4 milliárd kilométert „barangolt” a Naprendszerben, míg ilyen pontosan meg tudta közelíteni az üstökös pozícióját és felvenni pálya menti sebességét. Háromszor a Föld, egyszer a Mars mellett végeztek vele gravitációs hintamanővert. Menet közben elrepült két kisbolygó közelében is. 2011-ben aztán mintegy 2,5 éves időtartamra hibernálták, amiből idén év elején sikeresen „felébredt”.
Hasonló cikkek olvashatók az Űrvilág oldalain.
