A jelenleg a Marson dolgozó Curiosityre nagyban hasonlító, az ott bevált módszerrel leszálló, 2020-ban startoló rover hét tudományos műszeregyüttest visz magával. A „nyerteseket” július utolsó napján nevezték meg az amerikai űrügynökségnél. A megszokottnál is több, összesen 58 javaslat közül választották ki ezeket. A megépítésre kijelölt eszközök láttán már biztos, hogy bár az új marsjáró szerkezetét tekintve a Curiosity mása lesz, a tudományos program, amit végre szeretnének hajtani vele, lényegesen eltérő.
A 2020-as amerikai rover számos olyan berendezést visz majd magával, amilyenek előtte még nem jártak a Marson. Ilyen a változtatható nagyítású kamera, a szén-dioxidból oxigént előállító eszköz és a felszín alatt kb. fél km-ig vizsgálódni képes radar. Az új marsjáró nem olyan önjáró laboratórium lesz, mint a Curiosity, amely képes anyagmintákat venni, eljuttatni azokat a fedélzeti műszerekbe és a helyszínen analizálni az összetételüket. A vett mintákkal kapcsolatban a hangsúly áthelyeződik a földi elemzésre. A 2020-ban indítandó űrszonda ugyan még nem lesz képes visszahozni a begyűjtött mintákat a Földre, de előkészíti azokat. Így ha néhány év múlva egy másik, visszatérésre alkalmas szonda meglátogatja, annak nem kell bajlódnia az érdekesnek ígérkező minták összegyűjtésével, „csak” el kell szállítania a felhalmozott készletet. (Akik nagyon optimistán tekintenek a jövőbe, azok még azt is el tudják képzelni, hogy nem automata űreszköz, hanem egyenesen a Marsra látogató első űrhajósok gyűjtik majd be az előkészített kapszulákat.)
Azt még túl korai megkérdezni, hogy a most 1,9 milliárd dollárosra tervezett költséggel készülő marsjáró pontosan hol fog landolni a bolygó felszínén. A helyszín kiválasztásának egyik fő szempontja az lesz, hogy geológiai szempontból a lehető legváltozatosabb terepre érkezzenek. Méghozzá az érdekes helyszín közvetlen közelébe – nem úgy, mint a közel két évvel ezelőtt landolt Curiosity, amelynek 10 km-t kellett megtennie a Gale-kráter közepén emelkedő hegy oldaláig (és ennek a távnak egy része még mindig hátravan). A Curiosity esetében a hosszú út és a váratlanul kemény kőzettel tarkított terep a kerekek idő előtti kopását, lyukadását eredményezte. A mérnökök már dolgoznak azon, hogy a 2020-as rovert megkíméljék egy hasonló problémától.
