Összeütköző galaxisokat fényképeztek le

Az eddigi legrészletesebb felvételt készítette el egy nemzetközi kutatócsoport.

UDM
2014. 08. 27. 19:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nemzetközi kutatócsoport a Herschel ATLAS átfogó asztrofizikai adatgyűjtő program keretében, több földi telepítésű és űrteleszkóp segítségével fedezte fel a H-ATLAS J142935.3-002836 katalógusjelű objektumot.

Vizsgálataik során alkalmazták egyebek mellett a chilei Atacama-sivatagban működő rádiótávcső-rendszer, az ALMA és az új-mexikói Karl G. Jansky antennarendszer (JVLA) felvételeit, a Hawaii-szigeteken lévő Keck Obszervatórium adatait, illetve a Herschel és a Hubble űrteleszkóp által készített képeket is.

A korai univerzumban lejátszódó kozmikus karambol részleteinek minden korábbinál pontosabb feltérképezését segítette az úgynevezett gravitációs lencsézés módszere is – olvasható a PhysOrg hírportálon.

„A csillagászok lehetőségét gyakran behatárolja a távcsövek felbontóképessége, ugyanakkor néha előfordul, hogy a világegyetem siet a segítségünkre, kozmikus »lencsékkel« megkönnyítve a kutatásainkat” – magyarázta Hugo Messias, a tanulmány vezető szerzője, a Lisszaboni Egyetem Csillagászati és Asztrofizikai Intézetének kutatója.

A gravitációs lencsézés lehetőségét Albert Einstein jósolta meg az 1930-as években, de csak négy évtizeddel később sikerült először megfigyelni a jelenséget.

„A kozmikus lencséket a galaxisokhoz, galaxishalmazokhoz hasonlatos nagy struktúrák alkotják. Amennyiben két csillagváros az égbolton azonos látóirányba esik, a közelebbi galaxis gravitációs tere ív alakú foltokká vagy akár komplett gyűrűvé torzítja a távolabbi objektum képét” – fogalmazott a kutató, hozzátéve, hogy a távolabbi galaxis látszólagos fényessége akár a harmincszorosára is nőhet, megkönnyítve vizsgálatokat.

Hugo Messias kifejtette: különböző teleszkópok segítségével más és más részleteket figyelhettek meg. Az ALMA révén szén-monoxid nyomait fedezték fel, aminek köszönhetően a galaxisokban zajló csillagképződési folyamatokat tanulmányozhatták.

Ugyancsak az ALMA segítségével mérték fel a távolabbi objektumból kiszakadó anyagáramlás mértékét és számították ki, hogy a kibontakozó galaktikus karambol révén évente sok száz csillag születik.

A két összeolvadó csillagvárosból álló rendszer nagyon hasonlít a Földhöz sokkal közelebb lévő objektumhoz, a Holló (Corvus) csillagképben lévő Csáp-galaxisokra emlékeztet. Ám míg a Csáp-galaxisrendszer évente néhány tucat naptömegnyi csillagot termel, a H-ATLAS J142935.3-002836 sokkal termékenyebb. A kutatócsoport számításai szerint évente a Nap tömegét 400-szor meghaladó mennyiségű gázt és port biztosít új csillagok „előállítására”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.