Üstökös és űrszondák együtt a Marsnál

Október 19-én nagyon közel repül el a Marshoz a C/2013 A1 (Siding Spring) üstökös. Már készítik az eseményre a bolygó körüli űrszondákat.

2014. 08. 12. 1:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A készülődés oka kettős. Egyrészt a Marsot megközelítő üstökös különleges, a Mars-szondák esetében egyáltalán nem várt tudományos megfigyelési lehetőségekkel szolgál. Másrészt az űreszközöket – biztos ami biztos alapon – célszerű minél kevésbé kitenni az üstökösből származó, nagy sebességgel repülő porszemcsékkel való ütközés kockázatának. Különben előfordulhat, hogy valamelyik űrszonda olyan „ütést” kap, amely szerencsétlen esetben akár véget is vethet a programjának.

Bármilyen aprók is az üstököspor részecskéi, a nagyjából 56 km/s-os relatív sebességük mintegy huszonötször akkora, mint a páncéltörő lövedékeké. Ez már egy fél milliméteres darabka esetén is veszélyes lehet, ha a szemcse kényes helyen talál el egy űrszondát.

Az amerikai űrhivatal, a NASA összesen három Mars körül keringő, működő űrszondával rendelkezik. Pontosabban jelenleg még csak a Mars Odyssey és a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) dolgozik a helyszínen, de októberre a tervek szerint már odaér a tavaly indított MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) is. Ez utóbbi egy hónappal az üstökös látogatása előtt, szeptember 21-én fékez le és áll pályára a vörös bolygó körül.

Mit tudnak tenni az űrszondák védelmében? Természetesen nem képesek azokat teljesen „eldugni” az üstökös elől, hiszen a fizika törvényei szerint a bolygó körüli pályán nem lehet csak úgy megállni. Arra viszont van lehetőség, hogy a legkockázatosabb időszakban, az üstökös közeli elrepülése idején a Mars túlsó, védettebb oldala fölött repüljenek. Ennek érdekében július végén és augusztus elején elvégezték azokat az első pályamódosító manővereket, amik megteremtik ennek a lehetőségét. Nem csak az amerikaiak tartanak a porzáportól, az Európai Űrügynökség (ESA) ugyanezt teszi a Mars Express szondájával.

A modellszámítások szerint az üstököspor fluxusa elég kicsi lesz, nagyjából egy négyzetkilométernyi felületre jut majd egy részecske. Egy űrszonda tipikus felszíne ezzel szemben csak körülbelül 5 m2. A kockázat tehát nem tűnik olyan óriásinak, de még ezt sem szívesen vállalnák, így megpróbálják minimalizálni az ütközési esélyeket. A Mars felszínén dolgozó roverek – az Opportunity és a Curiosity – teljes biztonságban lesznek, hisz a bolygó mégoly ritka légköre is megvédi őket az üstökösportól. Legfeljebb egy meteorzápor tanúi lehetnek, ha épp a megfelelő helyen tartózkodnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.