A Boeing és a SpaceX fogja megépíteni a NASA „űrtaxijait”

Így szüntetné meg a NASA Oroszországtól való függését.

A NASA mérlegelte a Sierra Nevada Corp. üzleti ajánlatát is, de végül is a Boeing és az SpaceX kapta az összességében 6,8 milliárd dolláros megrendelést, hogy kifejlesszen egy hét űrhajós szállítására alkalmas űrkapszulát. A Boeing részesedése 4,2, a SpaceX-é pedig 2,6 milliárd dollár lesz.

A NASA úgy tervezi, hogy a kereskedelmi program keretében 2017-ben fogják felbocsátani az első űrhajósokat Cape Canaveralből.

A Boeing a Kennedy Űrközpontban fogja összeszerelni személyszállító kapszuláit, a kaliforniai SpaceX pedig az ISS ellátására eddig is felhasznált teherszállító űrhajóit teszi majd alkalmassá űrhajósok utaztatására.

Az amerikai űrhajósoknak az ISS-re történő szállítása az orosz Szojuz űrhajókon fejenként 71 millió dollárba került, a szolgáltatást évente négy-hat alkalommal vette igénybe a NASA.

Az amerikai űrhivatal már évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy miközben ő maga a Marsot és aszteroidákat megcélozva a hosszabb távú űrutazásokra összpontosít, az űrállomással kapcsolatos repüléseket magánvállalatokra bízza. A NASA decemberben készül először kipróbálni az Orion űrfeltáró kapszulát.

Az elektromos autókat gyártó Tesla Motorst is magáénak tudó milliárdos, Elon Musk Space Exploration Technologies Corp. (SpaceX) elnevezésű cége lett 2010-ben az első magánvállalat, amely pályára tudott állítani egy űrjárművet, és azt onnan biztonságosan le is tudta szállítani. A SpaceX Dragon űrhajója először 2012-ben szállított utánpótlást az ISS-re. A cég új űrhajójának neve Dragon v2 (2. verzió) lesz.

Az alacsony Föld körüli pályákra történő teherszállításban szintén érdekelt virginiai Orbital Sciences Corp. nem vett részt a személyszállító űrhajókra szóló megrendelésekért folytatott versenyben.

A Boeing a CST-100-as űrkapszula terveivel pályázott. A CST az angol Crew Space Transportation (űrbeli személyzetszállítás) rövidítése, a 100-as szám pedig arra utal, hogy a világűr hivatalosan 100 kilométeres magasságban kezdődik.

A Sierra Nevada Dream Chaser (Álomvadász) elnevezésű szárnyas űrhajója, amelyet végül nem rendel meg a NASA, az űrhivatal forgalomból kivont űrsiklóira emlékeztet.

A CST-100-as és a Dream Chaser a Lockheed Martin és a Boeing által közösen üzemeltetett Atlas V-ös rakétákhoz készült, a Dragon v2-t a SpaceX saját tervezésű Falcon 9-es rakétája emeli fel. A NASA mindhárom pályázót több százmillió dollárral támogatta az elmúlt években. Az Amazon.com megalapítójának, Jeff Bezosnak a Blue Origin elnevezésű cége a verseny korai szakaszában szintén kapott állami pénzeszközöket, ám végül úgy döntött, hogy önerőből működik tovább. A cég céljairól és az általa elért haladásról kevés az érdemi információ.

A NASA 2010 óta 1,5 milliárd dollárt költött a személyszállító űrhajók magáncégekkel való megépíttetését célzó Commercial Crew programra. Ezt megelőzően teherszállító űrjárművek kifejlesztését támogatta.