Ezt tette egy amerikai kutatócsoport, amely tanulmányukat az Atmospheric Chemistry and Physics című folyóiratban jelentették meg – írja az űrvilág.hu. A NASA Goddard Űrközpontjában kifejlesztett, a légköri aeroszolok tulajdonságaira jellemző modell és műholdas távérzékeléssel nyert mérési adatok összevetésével elemezték, hogy 1980 és 2009 között hogyan változott az emberi tevékenység következtében a levegőbe kerülő szálló por mennyisége.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) adatai szerint a Földön évente mintegy hétmillió ember korai halálát okozza a légszennyezés, amelyet így a vezető környezeti kockázati tényezők között tartanak számon. Ezért aztán nem közömbös, hogy hogyan alakul hosszabb távon a szennyezés az egyes országokban és régiókban. Számos helyen elégtelen a földi telepítésű mérőhálózatok kiépítése, így a műholdaknak fontos szerep jut egy globális, egységes adatbázis létrehozásában.
A légszennyezés egyik összetevője a szálló por (összefoglalóan a levegőben lebegő finomszemcsés szilárd vagy folyékony anyagok) mennyisége. A műholdas érzékelőkkel közvetlenül nem tudják mérni a felszín közelében levő szennyeződést, de általában az aeroszolok mennyiségét igen. Itt kapnak szerepet a modellek, amelyek segítenek elkülöníteni az emberi tevékenység (ipar, közlekedés, tarlóégetés) következtében a levegőbe jutó szemcsék hozzájárulását.
Az alábbi világtérkép a 2000–2001-es és 2008–2009-es adatok összevetésével azt ábrázolja, hogy a földrajzi hely szerint milyen eloszlásban változott meg az antropogén (vagyis emberhez kötődő) eredetű szálló por optikai mélysége. Számunkra jó hír, hogy Európa a térképen kék színnel szerepel, ami számottevő csökkenést jelez. Hasonló a helyzet Észak-Amerika keleti partvidékén is. Ezzel szemben Ázsia néhány területén – például Kínában és Indiában – rossz irányú változás tapasztalható. Ezeket a helyeket a térképen a narancs színárnyalataival jelölték. Itt az iparosodás és a gyors városiasodás kellemetlen és egészségtelen mellékhatása a levegőben szálló por koncentrációjának növekedő trendje. Az európai és észak-amerikai javulás jórészt az egyre fejlettebb technológiai megoldásoknak tulajdonítható.
