Decemberben tervezik a szonda indítását a Tanegasima űrbázisról. Úti célját, az 1999 JU3 jelű aszteroidát 2018 júniusában szeretné elérni, 2019 végén indulna vissza, egy évvel később térne haza a Földre, ha előre nem látható esemény nem történik.
Ellentétben az Itokava aszteroidával, melyet az első Hajabusza-szonda tanulmányozott, ez a kis, sziklás égitest szenet és vizet is tartalmaz. A Hajabusza-2-t speciális űrágyúval szerelik fel, és ha a szonda eléri az 1999 JU3 pályáját, kilövi rá az ágyút, majd a kisbolygó másik oldalán „fedezékbe menekül”.
Ezután az ágyú lövedéke néhány méter átmérőjű krátert robbant az aszteroida felszínén, a szonda behatol a lyukba, és kőzetmintákat vesz a kisbolygó talajának mélyéből. A JAXA kutatói szerint a talaj rétegei érdekesebbek, mint a kozmikus sugárzásnak kitett felszín.
A most bemutatott űrszonda elődjét, a Hajabuszát 2003 májusában bocsátották fel. A Földtől 290 millió kilométerre keringő Itokava aszteroidáról gyűjtött mintákat 2005 szeptemberében. A szondával való kommunikáció nehézségei, a motor, az akkumulátorok és más berendezések meghibásodásai miatt azonban a műszaki irányítók erőfeszítései ellenére három év késéssel ért vissza. Útja végtelen, sok milliárd kilométeres bolyongássá változott, a szonda pedig ezáltal a japán kitartás szimbólumává vált.
