Kevéssé ismert az ultrakompakt törpegalaxisok szerkezete, amelyeket a „legtömörebb” csillagrendszerek sorában tartanak számon. A feltételezések szerint a nagy csillagvárosok többségének centrumában szupermasszív, a Nap tömegének legalább egymilliószorosával rendelkező fekete lyukak találhatók.
A Nature legújabb számában közzétett tanulmány szerzői szerint viszont más ultrakompakt törpegalaxisokban is lehetnek szupermasszív fekete lyukak, amelyek száma így a feltételezettnél lényegesen nagyobb lehet a közeli univerzumban.
Anil Seth, a tanulmány vezető szerzője, az Utahi Egyetem docense kollégáival a Gemini Obszervatórium északi, a hawaii Mauna Kea csúcson üzemelő teleszkópja által a látható fény tartományában és az infravörös spektrumban készített felvételeket, valamint a Hubble-űrteleszkóp adatait elemezték. Így fedezték fel, hogy az 54 millió fényévnyire lévő M60–UCD1 katalógusjelű törpegalaxis tömege lényegesen nagyobb, mint ez az általa kibocsátott csillagfény alapján következne. A további vizsgálatok kiderítették, hogy a tömeg a törpegalaxis szívében összpontosul, ami egy szupermasszív fekete lyuk jelenlétére utal.
Számításaik szerint a törpegalaxis központjában lévő gigantikus fekete lyuk tömege 21 milliószor felülmúlja a Napunkét. Ez a 140 millió naptömegű aprócska galaxis „testsúlyának” 15 százalékát teszi ki.
Összehasonlításképp, az 50 milliárd naptömegnyi Tejútrendszer centrumában lévő fekete lyuk „mindössze” 4 millió naptömegnyi, azaz galaxisunk „testsúlyának” 0,01 százalékát teszi ki.
Elképesztőnek nevezte Anil Seth az arányokat, hiszen a Tejútrendszer 500-szor nagyobb kiterjedésű és ezerszer „súlyosabb”, mint a törpegalaxis. A kutatók feltételezése szerint az aprócska, ám annál tömörebb csillagváros egy néhai nagy galaxis „lecsupaszított” magja.
Az egykoron 10 milliárd csillag otthonául szolgáló M60–UCD1 tízmilliárdnyi naptömegű lehetett, ami a Tejútrendszer tömegének egyötöde. A csillagváros azonban túl közel „merészkedett” egy még nagyobb tömegű galaxishoz, az M60-hoz (Messier 60), amely elszipkázta az M60–UCD1 „külterületein” lévő csillagokat és sötét anyagot. A tanulmány szerzői szerint ez körülbelül 10 milliárd évvel ezelőtt történhetett.
