Az ügynökség Facebook-oldalára töltötte fel és a Twitteren is közzétette a MOM (Mars Orbiter Mission) szonda egyik fotóját, amelyeket mintegy 7300 kilométeres magasságból készített a Mars felszínéről. Az ISRO egyik magas rangú illetékese az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy számos felvétel érkezett a földi irányítóközpontba, és az űrszonda nagyon jól működik.
Az eszköz sikeres pályára állításával India belépett a Mars-kutató országok és ügynökségek három tagot – Egyesült Államok, Oroszország és Európa – számláló elitklubjába, és egyben az első olyan országgá vált, amelynek első próbálkozásra sikerült végrehajtania marsi űrmissziót. A szonda hat hónapon át kering a vörös bolygó körül. Öt napelemmel ellátott műszerei adatokat gyűjtenek egyebek között a marsi időjárási viszonyokról, keresi a metán jelenlétét a légkörben, és talán arra is gyűjt tudományos bizonyítékot, hogy mi lett a jelentős mennyiségű vízzel, amely egykoron, több milliárd évvel ezelőtt feltehetően létezett a bolygón. A Marsnak korábban sűrűbb volt a légköre, s alkalmas volt arra, hogy víz legyen a felszínén.
A Marsot jelenleg a NASA két marsjárója és három műholdja, valamint az Európai Űrhivatal műholdja kutatja. Az eddigi marsi űrmissziók több mint fele – negyvenegyből huszonhárom – kudarcot vallott. Tizenöt évvel ezelőtt Japán is próbálkozott, sikertelenül. Az Egyesült Államok először 1964-ben, a Szovjetunió 1971-ben, az Európai Űrkutatási Ügynökség pedig 11 évvel ezelőtt hajtott végre sikeres marsi űrmissziót.
