Az Európé a Jupiter negyedik legnagyobb holdja. A bolygótól 670 900 kilométerre található égitest 13 óra 15 perc alatt kerüli meg a Jupitert. Átlagos átmérője 3121,6 kilométer, szilikátalapú kőzetekből álló felépítése a Föld-jellegű bolygókéhoz hasonlít, felszínét jég borítja.
Az Idahói Egyetem és a Johns Hopkins Egyetem geofizikusai a NASA Galileo űrszondája által 1995 és 2003 között a Jupiterről és holdjairól készített felvételeket elemezték, hogy tanulmányozzák az Európé felületét keresztül-kasul átszelő barázdákat és árkokat, az úgynevezett líneákat. Összesen 134 ezer négyzetkilométer területet vizsgáltak át, és rekonstruálták a felvételek alapján a geológiai képződményeket.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy két jéglemez mezsgyéjén eltűnt egy húszezer négyzetkilométeres terület. Magyarázatuk szerint a lemezhatárok mentén úgynevezett szubdukciós zóna alakult ki, hasonlatosan ahhoz, mint amikor a Földön egy óceáni kőzetlemez másik óceáni kőzetlemeznek ütközve mélyen behatol a Föld köpenyébe. Ilyesféle jelenség játszódhatott le az Európén, ahol az egyik jéglemez a másik alá bukhatott. Ezt valószínűsíti, hogy a hold felülete a Naprendszer egyik legfiatalabb felszíne, így az égitesten magas lehet a tektonikai aktivitás.
„Véleményünk szerint az Európé felületén a magasabb hőmérsékletű, áramló jég felett törékeny, aktív, lemezszerű szerkezet alakult ki” – hangsúlyozzák az amerikai geofizikusok, rámutatva, hogy a Földön kívül a Jupiter jeges holdja lehet az egyetlen égitest a Naprendszerben, amelyen lemeztektonikai aktivitás figyelhető meg.
