Évente átlagosan 40 darab égitesttörmelék okoz úgynevezett szuperbolida eseményt a Föld légkörében, ami után nagyobb eséllyel maradhat leérkező darab, azaz meteorit – számolt be róla a Csillagászat.hu portál.
1991. május 7-én 23:03 UTC-kor az Európai Tűzgömbészlelő Hálózat egy, akkor még hagyományos filmre dolgozó kamerái hatalmas robbanó tűzgömböt észleltek a csehországi Benešov körzetében. Nagy esély volt rá, hogy a meteor földet ért, de azt hiába keresték évekig a környéken, sajnos nem találták meg darabjait. 20 évvel ezután Pavel Spurný, a Cseh Tudományos Akadémia tagja, újraszámolta és elemezte a korábbi eredményeket korszerű eszközökkel, módosított modellel, különösen egy újonnan előkerült régi felvétel alapján és sikerült a lehetséges becsapódási területet pontosabban behatárolnia. A pályaelemzések a korábbi számított helyszíntől körülbelül 330 m-re tették a legvalószínűbb hullás területét, ami nagyban megkönnyítette a kereső expedíció dolgát. Az eredmények az Astronomy & Astrophysics folyóiratban jelentek meg október 13-án.
Az első intenzív keresés 2011. április 9-én indult, amikor is 20 fő fémdetektorokkal felszerelkezve vizsgálta a megadott zónát és sikerült néhányszor 10 darab mintát gyűjteniük a későbbi vizsgálatok céljára. Ezeket nagy gondossággal, természetesen felcímkézve, GPS koordinátákkal, helyszíni fotókkal dokumentálták. 2011. április 15-én a begyűjtött mennyiséget 8 darabra redukálták, majd laborkörülmények között részletesen dokumentálták, mosták, ultrahanggal tisztították, mérték és a csiszolt felületeket mikroszkóppal vizsgálták. A teljes talált mennyiség mindössze 11,63 grammra tehető.
A kutatók csapata úgy gondolta, hogy a világon elsőként sikerült egy korai megfigyelésre támaszkodva, 20 év elteltével megtalálni a feltételezhető szülőbolida maradványait. A csoport szerint az eredeti kiinduló tömeg 10 kilogramm felett lehetett, amiből nagyjából 100 gramm érhetett földet. Annyiban valóban újszerű a módszerük, hogy teljesen más modellt használtak a földet érés számítására, hiszen abból indultak ki, hogy egyáltalán nem biztos, hogy egy meteoroid érkezett a Föld légkörébe, hanem esetleg több különálló darab, mint pl. a mi híres Mócs L5-6 kondritunk esetében 1882-ből (körülbelül 3000 darab egyedi meteorit).
Az első három vizsgált Benešov-meteorit a kutatók szerint:
Azaz mint látható, egyetlen meteorit egyenesn háromféle osztályt is produkált. Ez lényegében világszenzáció lenne, hiszen eddig csak egy ilyen volt ismert, jelesül a világon elsőként előrejelzett 2008TC3 kisbolygó becsapódása után talált Almahata-Sitta nevű meteorit (Dél-Szudánban bukkantak a darabokra). Utóbbi égi kő többféle litológiát mutat: ureilit nanogyémántokkal, EL3/4, EL 4/5, EL6 – ensztatit, CBa – bencubbinit; ez mindeddig egyedülálló volt.
Az alapos tudományos elemzés nagyon részletes és közel teljes körű volt, petrológiai, petrográfiai, geokémiai és izotóp elemzéssel. A méréseket végzők megjegyzik, hogy a terület erőteljes mezőgazdasági művelés alatt állt (áll), így a meteoritok mállása (angolul weathering) a kérgüket befolyásolhatta. Éppen ezért az egyik leglényegesebb izotópos elemzést, mely a kormeghatározásra (angolul Cosmyc Ray Exposure, röviden CRE) irányul, nem vagy csak bizonytalanul tudták elvégezni, így nincs megerősíthető laboradat a meteorit 20 éve történt leesésére. A részletes analízis (angol nyelven) itt található.
A világ nemzetközi meteoritos szakmai fórumain hatalmas vita alakult ki a benešovi eredményekkel kapcsolatban. Olyan híres meteorit-gyűjtők, vadászok, szakemberek nyilatkoztak, mint pl. Michael Farmer (USA), Anne Black, korábbi IMCA Elnök (Nemzetközi Meteoritgyűjtők Szövetsége, USA), Paul Gessler, Pawel Zareba stb.
Összefoglaló véleményük szerint a meteorit:
