Az egyetemes űrkutatás történetében eddig még nem volt arra példa, amire nemzetközi, és hazai űrtechnológiai szakemberek közreműködésével készülnek november 12-én az Európai Űrügynökség (ESA) kölni bázisán. A misszió hazai és nemzetközi léptékben mért jelentőségéről, a fejlesztőcsapat egyik munkatársát, Balázs Andrást kérdeztük.
– A nemzetközi űrkutatásban mekkora jelentősége van a Rosetta-missziónak?
– A Rosetta- missziónak technikai-technológiai, nemzetközi szintű tudomány szervezési és – természetesen – tudományos szempontból is komoly, nagy jelentősége van. Tudományos szempontból még egy rövid idejű közeli megfigyelés is értékes, mint ez némely korábbi misszióban történt más üstökösök mellett nagy sebességgel elsuhanva, de itt sokkal többről van szó – mondta el az MNO-nak Balázs András, az MTA WIGNER FK Részecske és Magfizikai Intézet RMI Űrfizikai és Űrtechnikai Osztály munkatára.
A szonda üstökösre történő navigálása önmagában véve bravúros mutatvány lesz, de az igazi munka, az adatszerzés csak ez után „indul be igazán”.
– Egy üstökös nem egy élettelen passzív kődarab. Az égitest a pályáján a Naphoz közelítve egyre aktívabbá válik, belsejében, a felszínén, és a közvetlen környezetében is összetett kémiai és fizikai folyamatok játszódnak le. Mindezek hosszidejű és közeli megfigyelése biztosan sok új ismeretet nyújthat majd a továbbiakban. Ami eddig történt, már az is nagy siker, hatalmas mennyiségű adat gyűlt össze, és az eddigiek alapján jó okunk van feltételezni, hogy a mérési adatok mennyisége tovább fog nőni. A Csurjumov–Geraszimenko üstökös szokatlan alakja és változatos felszíne önmagában is sok kérdést vet fel. Ebben az esetben úgynevezett alapkutatásról van szó, s mint ilyen, ennek haszna közvetlenül és azonnal talán nem is számszerűsíthető. De sok-sok kutató dolgozik a mérési adatok kiértékelésén, bonyolult fizikai és kémiai folyamatok korábbi modelljei dőlnek illetve dőlhetnek meg, vagy tökéletesednek, esetenként új modellezési módszereket és eljárásokat kell majd kidolgozni, amelyek később nem csak az űrkutatás területén hasznosíthatók. Az ezen a téren kompetens kutatók körében a földi élet keletkezésének tekintetében is számos hipotézis és mérési adatok hiányában nem minden szempontból meggyőző magyarázat létezik. Köztük olyan is, amely ezt az üstökösökhöz, mint a földi élet keletkezéséhez szükséges anyagok például víz és esetleg szerves molekulák közvetítőjéhez és kozmikus „hordozójához” köti. Ezek a modellek és hipotézisek is tovább pontosíthatóak lesznek – mondta el Balázs András.
– Volt már hasonló esetre példa, amikor egy űrszondát irányítottak rá egy mozgó üstökös felszínére?
– Nincs korábbi példa arra, hogy egy űrszonda a Naprendszeren belüli bonyolult manőverek sorozatával, végül mintegy „belesimul” egy ilyen kis tömegű, mindössze pár kilométer nagyságú égitest pályájába, majd további manőverekkel az égitest körüli kis magasságú, változatos orbitális pályákon repülve hosszú hónapokon át műszereivel feltérképezi és analizálja az égitestet. A Rosetta, mint anyaűrhajó műszerkészlete önmagában is rengeteg, a látványos képeken túlmenően nem csak szemmel látható új ismeretet nyújt. Mindez még jelentősen megtetézhető, ha az anyaűrhajó „hátán vitt” leszállóegység az anyaűrhajótól elválva sikeresen le is tud majd szállni az üstökös felszínére, s ott közvetlen felszíni és felszín közeli méréseket végez – mondta el Balázs András űrtechnológus, aki a fejlesztésben részt vevő két másik hazai szakemberrel, Baksa Attilával, Pálos Zoltánnal hétfőn indulnak a kölni vezérlőközpontba, ahol a Rosetta leszállási folyamatát irányítják a projektben résztvevő többi munkatárssal november 12-én.
Az űrkutatás eme izgalmas pillanatait exkluzív tartalmak kíséretében élőben követheti az MNO stábjával.
