Az állatövi porral övezett csillagok tulajdonságainak elemzése alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb port az idősebb csillagok körül detektálták. Ez nagyon meglepő és kérdéseket vet fel a bolygórendszerekkel kapcsolatos ismereteinket illetően, ugyanis a planetezimálok ütközése által generált porkeletkezésnek idővel csökkennie kell, amint a kis égitestek a megsemmisülés miatt fogynak.
A vizsgált mintában 14 olyan csillag is van, amely körül korábban már bolygót is találtak. Közülük mindegyik abban a régióban járja körbe a csillagát, ahol az állatövi fényt okozó por is elhelyezkedik. A por sugárzása sajnos bonyolítja a planéták további tanulmányozását, mivel még a nagyon csekély intenzitású emisszió is megnehezíti a Föld-szerű bolygók közvetlen fényképezését. A jelen felmérés során detektált állatövi fény intenzitása három nagyságrenddel nagyobb a Naprendszer-beli sugárzásénál, így valószínű, hogy a kisebb, de a miénkét még mindig meghaladó intenzitást produkáló rendszerek jóval nagyobb számban léteznek, mint ami ebből a felmérésből következne. Ezek az észlelések tehát minden bizonnyal csak az első lépést jelentik az „exoállatövi fény” részletes tanulmányozásában.
