„Egy termofil, azaz hőkedvelő baktérium esetében sikerült demonstrálnunk, hogy egy meteorit felszínén a mikroorganizmus túlélhetné a légkörbe való bejutást” – hangsúlyozta Alekszandr Szlobodkin, az Orosz Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
Az orosz kutató a moszkvai űrbiológiai és űr-orvostudományi konferencián a Foton M4 műhold segítségével végzett kísérleteket ismertetve elmondta, hogy az űreszköz külső felületére két 10 centiméter átmérőjű, egy centiméter vastagságú bazaltkorongot erősítettek. A korongokba 12-12 lyukat fúrtak, ezek mindegyikébe 15-15 milligrammnyi baktériumot töltöttek, majd lezárták. A kísérletekben 11-féle termofil baktériumot és 4-féle spóraképző mikroorganizmust alkalmaztak.
A repülés során több lyukból kiesett a „tömés”, végső soron a Foton M4 visszatérte után összesen háromban találtak élő baktériumokat.
„Egyetlen baktériumtörzs bírta ki az utazást” – hangsúlyozta a tudós, bár nem tudta pontosan megmondani, hogy hány mikroorganizmus vészelte át a kozmikus kalandot és a visszatérést.
„Mindössze néhány baktériumról van szó” – jelentette ki Alekszandr Szlobodkin, hozzátéve, hogy táptalajba helyezve a mikroorganizmusok szaporodni kezdtek.
A Foton mikrogravitációs anyagtudományi kutatásokhoz alkalmazott szovjet, majd orosz műholdsorozat, első prototípusát 1985-ben indították. Továbbfejlesztett, modernizált változata a Foton M széria, amelyen már űrbiológiai kutatásokat is végeztek. A sorozat első műholdját 2002-ben bocsátották fel, 2005-ben és 2007-ben az Európai Űrügynökség részvételével további két Foton M műholdat indítottak. A Foton M4, amelyet ez év július 18-án bocsátottak fel a kazahsztáni Bajkonurból, nem egészen másfél hónap múlva ért földet Orenburg közelében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!