Meglepetéssel szolgált a Rosetta leszállóegysége

A Philae részletgazdag felvételeket küldött a földi irányítók által Csurinak becézett üstökös felszínéről.

„Az első landolási hely pora alatti jégréteg meglepően kemény. A Philae egy szondája megpróbált belehatolni, és bár teljesítményét egyre fokozták, nem tudott túl mélyre hatolni” – mondta Klaus Seidensticker, a DLR munkatársa. Feltételezik, hogy a Philae alatt hatalmas mennyiségű jég terül el.

Paolo Ferri, az Európai Űrügynökség (ESA) misszióvezetője hétfőn egy rádióadásban elmondta: a leszállóegység alatt csak 10-12 centiméteres porréteg volt. Ferri szerint a Philae részletgazdag felvételeket küldött a földi irányítók által Csurinak becézett üstökös felszínéről. „A még nem publikált képek fantasztikusak. Látni olyan hihetetlen struktúrákat, amelyek úgy néznek ki, mint a tengermélyi korallzátonyok” – mesélte Ferri.

A Philae leszállóegység szerdán tízéves űrutazás után landolt, ez volt az első alkalom, hogy ember alkotta szerkezet szállt le egy üstökösön. A landolás nem volt sima: a Philae szigonyai nem működtek, így a minilabort nem tudták olyan szilárdan rögzíteni, ahogyan tervezték.

A mosógépméretű robot kétszer is visszapattant a felszínről, majd végül egy kráterperemen állt meg. Mielőtt a tíz műszerrel ellátott minilabornak a hétvégén elfogyott volna az energiája, a kutatók még nagy adatmennyiséget tudtak fogadni.

Az ESA hétfőn nagy felbontású felvételeket tett közzé, amelyek a Philae első „szökkenéseit” mutatják, majd azt, hogy ezek után végül nyugalmi helyzetbe kerül a talajon. A fotókat a leszállóegységet szállító űrszonda, a Rosetta készítette, amely augusztus óta a Csuri körül kering, és az űrből továbbra is kutatja az üstököst.

A Philae által küldött első információk kiértékelésével a szakértők összességében nagyon elégedettek. „Sok értékes adathoz jutottunk, ami csak az üstökössel közvetlenül érintkezve szerezhető meg” – vélte Ekkehard Kührt, a projekt tudományos vezetője.

A négy kilométer széles, jégből, megfagyott gázokból és porból álló szikladarab most a Nap felé száguld. A hozzá legközelebbi pontot 2015 augusztusában éri el, a Rosetta-misszió 2015 decemberéig tart.

A tudósok szerint jó az esély arra, hogy tavasszal, a Nap közelében a Philae feléled a hibernációból, és újra adatokat tud küldeni. Néhány nap elég, hogy a Nap felmelegítse a második tápegységét, amelynek energiája lehetővé teszi az újabb kutatásokat – mondta Stephan Ulamec, a landolásért felelős csapat német vezetője.