A mágneses magrezonancián alapuló képalkotásról (Magnetic Resonance Imaging, MRI) nem mindjárt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) juthat eszünkbe, hiszen ezek a modern orvosi diagnosztikai berendezések a kórházakban hatalmas helyet foglalnak el. Tonnányi tömegükkel, óriási szupravezető tekercset használó elektromágnesükkel egyáltalán nem alkalmasak az űrbe szállításra. Pedig a hosszabb időt a súlytalanságban töltő űrhajósok vizsgálatához szükség volna rájuk. Ismert tény, hogy az űrhajósok izom- és csonttömege jelentősen csökken űrutazásuk során, de azt főképp a repülésük előtt és közvetlenül a visszatérésük után végzett vizsgálatokból tudják. A folyamat pontos előrehaladásáról – közvetlenül az űrutazás alatt végzett mérések sorozata híján – kevés az információ.
Ezen segíthet egy kanadai fejlesztésű miniatürizált, kis méretű és kis tömegű MRI készülék, amelyet október elején a torontói Nemzetközi Világűrkongresszuson is bemutattak. Ha sikerül támogatást szerezni a Kanadai Űrügynökségtől a felküldéséhez is, akkor az eszköz akár 2016-ban az ISS fedélzetére juthat. A hagyományos MRI készülékekben erős mágneses teret állítanak elő, a test teljes térfogatára. A miniatürizált változathoz kifejlesztett új eljárás nem tudja az egész emberi testet vizsgálni, csak a csuklót. Cserébe azonban csak 50 kg a tömege, és elfér egy fél méteres helyen, vagyis az ISS egy szabványos kísérleti tartórekeszében. A műszerben állandó mágneseket alkalmaznak, ami az űrállomáson célszerű megoldás, hiszen a működéséhez nincs szükség elektromos energiára – az elkészítését azonban nem könnyíti meg.
A fejlesztők reményei szerint nagyjából öt éven belül a földi használatban is széles körben elterjedhet az eszköz. A hordozható mini-MRI készülékek távol eső helyszíneken, akár távgyógyítás során is alkalmazhatók lehetnek. Új alkalmazási lehetőségek nyílhatnak meg a sebészetben és a baleseti ellátásban.
Hasonló írásokat olvashat az Űrvilág.hu-n.
