Bár a Philae leszállóegység egy meghibásodását nem sikerült elhárítani az éjjel, és nem lehetett tudni, sikeres lesz-e az érkezése a Csurjumov–Geraszimenko-üstökösre, mégis közép-európai időszámítás szerint 9 óra 35 perckor a Philae levált az űrszondáról, megkezdte a landolást.
A leszállás előre beprogramozott módon zajlott. 17 óra után megérkezett a visszaigazoló jel a Földre, a Philae sikeresen végrehajtotta a landolást. A közvetítést több mint 400 ezren kísérték figyelemmel online.
A Philae leszállóegység nagyszerű állapotban van. A kölni irányító központ információi szerint a futómű landoláskor mért csillapítási amplitúdója alapján – ami kb. 4 centiméterrel kisebb volt a vártnál – a leszállás helyszíne jóval puhább anyagú, mint amire számítottak. Ugyanakkor mivel a telemetria adatai szerint nem működtek a rögzítőszigonyok, nem biztos, hogy stabilan megmarad a Philae a helyén. A csapat most elemzi az okait és annak a lehetőségét, hogyan hozhatnák mégis működésbe a szigonyokat.
Az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti űrközpontjában megerősítették, hogy sikerült rádiókapcsolatot létesíteni a Rosetta űrszonda Philae nevű robotjával, egy minilaboratóriummal, a terveknek megfelelően két órával a szondáról való leválása után.
Paolo Ferri, az irányítóközpont műveleti vezetője „nagyon jelentős pillanatnak” nevezte a rádiókapcsolat létrejöttét.
„A Philae a felszínen van és kommunikál velünk” – hangsúlyozták a projekt vezetői.
Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség főigazgatója az eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy nemzetközi együttműködésben, csapatmunkában valósították meg a nagyszabású projekt célját: az emberiség történetében elsőként állítottak űrszondát pályára egy üstökös köré, majd leszállóegységet küldtek annak felszínére.
A darmstadti irányító központban tartózkodó Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja az MTI-nek nyilatkozva rendkívül sikeresnek nevezte a küldetést.
„A leszállóegységet nagyon pontos pályára állították, a Philae sikeresen landolt, a jelek pontosan akkor érkeztek meg, amikor vártuk. Ez a tudomány, a technológia és az innováció egységének a csodája. Az űrkutatás a legjobb példa arra, hogy mire képes megfelelő körülmények között ez a hármas” – fogalmazott a tudós.
