Továbbra is rejtély a Blazskó-effektus

Van káosz az RR Lyrae csillagok rejtélyes fényváltozásai mögött?

Plachy Emese
2014. 11. 22. 19:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Napjainkban természetes dolognak számít, hogy a csillagászok űrbe helyezett távcsövekről származó adatokat használnak vizsgálataikhoz. Az űradatok pontosságával és folyamatosságával semmilyen földi adat nem versenyezhet. A Kepler űrtávcső adatai az RR Lyrae csillagok pulzációjában lévő rejtélyes változás, a felfedezőjéről elnevezett Blazskó-effektus több részletét is feltárták, de a megfejtésben áttörést egyelőre nem hoztak.

A magyarázathoz közelebb juthatnánk az effektus szabálytalan jellegének vizsgálatával, amelyet egyes modellek kaotikusnak, más modellek viszont sztochasztikusnak jósolnak. A két állapot között a fő különbség, hogy a sztochasztikus folyamatokat véletlenszerű, zajjellegű változások hozzák létre, a káosz pedig jól meghatározott, egyszerűen és egyértelműen leírható rendszerekben jön létre. Utóbbira lenne példa az RR Lyrae csillagok esetén a pulzációs módusok összecsatolódása. Modellszámítások már utalnak rá, hogy ilyen folyamatok is lehetnek a Blazskó-effektus mögött, de igazolni még nem sikerült.

Az előzetes eredmények azt mutatták, hogy az űradatok kaotikus vizsgálatával meg lehetne állapítani a szabálytalanság természetét. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem lehetséges. A legalkalmasabbnak tűnő jelölt, a V783 Cygni analíziséből kiderült, hogy a Kepler által biztosított adatok sem megfelelők. A káosz detektálásának módszere ugyanis rendkívül érzékeny az adat legapróbb bizonytalanságaira is. A vizsgálatot zavaró legfőbb problémát az űrtávcső átfordulásai okozták.

Az eszköz napelemei ugyanis rögzítettek, és hogy mindig megfelelő irányban álljanak a Nap körül keringve, negyedévenként az egész távcsövet elfordították a tengelye körül, így az adott csillag képe eltérő érzékenységű detektorra került. Az adatfeldolgozásnál kiderült, hogy a negyedéves adatok összeillesztése nem végezhető tökéletesen. Az összeillesztési problémák okozta bizonytalanságok miatt a Blazskó-effektus kaotikus vizsgálatai nem hoztak egyértelmű eredményt. Más csillagok esetében még a négyévnyi adatokban is túl kevés Blazskó-ciklus áll rendelkezésre a kaotikusság kereséséhez. Ezek a vizsgálatok elérték a Kepler-űrtávcső lehetőségeinek határát.

A kutatás az MTA CSFK Csillagászati Intézete Kepler-vizsgálatok és csillagpulzáció modellezése kutatócsoportja munkájának része. A cikkben bemutatott kutatás a Támop-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti kiválóság program című kiemelt projekt keretében zajlik. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Hasonló cikkeket olvashat a Csillagászat.hu oldalon.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.