Tudományos mérések magyar részvétellel a Philaen

Két, részben magyar fejlesztésű műszer is kiválóan működött a Philaen ereszkedés közben és az üstökösmag felszínén.

Apáthy István
2014. 11. 25. 20:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A leszállóegység Romap-kísérletének magnetométerét – melynek célja az üstökös esetleges mágneses terének a mérése – a műszerek közül elsőként, már a Rosettáról való leválás előtt két órával bekapcsolták, olvasható az Űrvilág.hu portál cikkében. Egy órával később, valamint a leválást követően még összesen három alkalommal – az üstökös magjától különböző távolságokban – a SESAME-kísérlet pordetektorával (DIM) is végeztek méréseket. A Romap és a keringőegység magnetométerei adatainak összevetéséből a mérnökök a Philae mozgására, orientációjára, forgására tudtak következtetni, emellett a kinyúló rúdon lévő detektor rezdüléseiből másodperces pontossággal meg tudták határozni az egyes talajérintések időpontját.

Mivel landoláskor a leszállóegység talajhoz rögzítése nem sikerült, az előzetes mérési tervhez képest a szonda biztonsági üzemmódban folytatta a méréseket, azaz nem került sor olyan kísérletekre, amelyekhez mechanikai műveletet – például a leszállóegység elforgatását, fúrást, mechanikus szerkezet kinyitását – kellett volna végrehajtani. Szerencsére sem a Romap-kísérlet plazmadetektora (SPM), sem a DIM nem igényelt ilyen műveletet. (A későbbiekben végül valamennyi műszert bekapcsolták.)

Az első talajérintés után így elkezdődhettek a plazmamérések, melyek aztán több mint hat órán át folytak; öt alkalommal, közel egy-egy órára pedig a DIM műszert is bekapcsolták. Utóbbi mérési adatai arra engednek következtetni, hogy a Philae végső leszállóhelyén az üstökös aktivitása jelenleg meglehetősen kicsi.

A mérési adatok részletes kiértékelése és értelmezése a cikk írásának időpontjában még folyamatban van.

A DIM por-, valamint az SPM plazmadetektor fejlesztésében és megépítésében, továbbá a kapott mérési adatok értékelésében az MTA Energiatudományi Kutatóközpont mérnökei és kutatói vettek, illetve vesznek részt. A munka jelenleg a 4000107211, valamint a 4000107212 számú ESA PECS-szerződés keretében folyik.

Még több hírt a témában az Űrvilág oldalán olvashat.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.