„Jó az összeköttetés. Éjjel, amint várható volt, kényszerszünet állt be a kapcsolatban egy holt zóna miatt. Úgy tűnik, a Philae igen megbízható állapotban van” – mondta a szóvivő.
A kölni Német Űrügynökség (DLR) közölte, hogy vizsgálja az adatokat, amelyek szerint leszálláskor a Philae nemcsak kétszer, hanem harmadszor is talajt érhetett az üstökös magján.
„A feltételezés akkor válik bizonyossággá, ha kiértékeltük az adatokat, ezzel talán még csütörtökön készen leszünk” – mondta Andreas Schütz, a DLR szóvivője.
Az emberiség történetének első üstökösre szállása nem volt zökkenőmentes. A két helyzetrögzítő horgony nem oldódott ki, és nem működött az a fúvóka, amelynek a landoláskor kellett volna bekapcsolnia, hogy megakadályozza a Philae visszapattanását a felszínről.
Paolo Ferri, az ESA darmstadti irányítóközpontjának vezetője csütörtökön úgy vélte, a minilabor mindezek ellenére az üstökösön marad. „Erősen kétlem, hogy a Philae újra felemelkedne, már megnyugodott” – közölte Ferri.
Nemcsak fotókat készített a minilabor, hanem a Consert nevű tomográfiai projektet is sikerült elindítania: a Philae és a Rosetta űrszonda együtt világítják át az üstököst.
A misszió célja, hogy a tudósok bepillanthassanak a 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Naprendszer „gyermekkorába”. A Rosetta a Philae minilaborral tíz éven, nyolc hónapon és tíz napon át utazott a világűrön keresztül, míg szerda délután, magyar idő szerint 17 óra után pár perccel leszállt az üstökös felszínén.
