Biológiai aktivitás nyomai egy marsi meteoritban?

Megint felfűtheti a régi vitát egy Marsról származó meteorit.

Kovács József
2014. 12. 06. 19:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Philippe Gillet (Earth and Planetary Sciences Laboratory, EPFL, Lausanne) és kollégái – közöttük számos kínai és japán szakember – egy marsi meteorit alapos elemzését végezték el szerves szén nyomai után kutatva. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a meteoritban található szén nagy valószínűséggel biológiai eredetű. Gillet és munkatársainak véleménye, hogy a szén akkor rakódhatott le a kőzet repedéseiben, amikor az még a Mars része volt és szerves anyagban gazdag víz szivárgott át rajta. A kődarab egy kisbolygó becsapódásának következtében szakadt ki a vörös bolygóból és 2011. július 18-án zuhant le a marokkói sivatagban, az eseménynek több nomád arab is szemtanúja volt. A nevét – Tissint – a becsapódáshoz közeli kisvárosról kapta. A részletes elemzések alapján az idegen test vékony repedéseit szénben gazdag anyag tölti ki. Korábban már több kutatócsoport is megállapította, hogy szerves komponensről van szó, de a szén eredetét vitatják. Gillet szerint azonban erre a problémára egyelőre nem ismert az övékénél jobb elmélet.

A széntartalmú anyag kémiai, mikroszkópos és izotópos vizsgálata alapján a kutatók több lehetőséget is felvázoltak az eredetére vonatkozóan. A meteorit jellemzői egyértelműen kizárják földi származását és arra utalnak, hogy a széntartalmú anyag akkor került a Tissint repedéseibe, mielőtt elhagyta a Marsot. A kutatók vitatják azt a korábbi elképzelést, miszerint a szén magas hőmérsékletű magmás krisztallizáció során került a kőzetbe. Az új vizsgálatnak megfelelően ennél sokkal valószínűbb, hogy biológiai eredetű szerves összetevőket tartalmazó folyadék szivárgott keresztül a Tissint „anyakőzetén” közel a Mars felszínéhez, alacsony hőmérsékleten.

Ezt a következtetést támasztja alá a meteoritikus szén több tulajdonsága is, például a 13-as izotópnak a 12-eshez viszonyított aránya. Ez szignifikánsan kisebbnek bizonyult a marsi légkörben található szén-dioxidban lévő 13-as izotóp arányánál, amit korábban a Phoenix és a Curiosity marsjárók mértek meg. Az eltérés ráadásul pontosan annyi, mint ami a Földön egy darabka szén – ami nyilván biológiai eredetű – és a légköri szén között tapasztalható. A kutatók megjegyzik, hogy ez a szerves anyag talán akkor juthatott a Marsra, amikor nagyon primitív, ősi meteoritok – úgynevezett szenes kondritok – bombázták a felszínét. Ezt a forgatókönyvet azonban eléggé valószínűtlennek tartják, mivel az ilyen meteoritok nagyon kis koncentrációban tartalmaznak szerves anyagot.

Gillet véleménye az, hogy ilyen érzékeny témában természetesen nem bölcs dolog körömszakadtáig ragaszkodni a teóriájukhoz, ezért nyitottak minden eredményre, ami esetleg cáfolja elképzelésüket. Következtetésük arra azonban mindenképpen alkalmas, hogy újra felszítsa a vita lángját a Mars vélt múltbeli biológiai aktivitásáról. Az eredményeket részletező szakcikk a Meteoritics & Planetary Science c. folyóiratban
jelent meg.

Hasonló cikkeket olvashat a Csillagaszat.hu oldalon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.