Kína 200. alkalommal lőtte fel a Hosszú Menetelést

Kína 200. alkalommal lőtte fel a hordozórakétát.

Egy kínai–brazil közös fejlesztésű műholdat állítottak sikeresen pályára, s ezzel az Egyesült Államok és Oroszország mögött felsorakozva Kína bekerült a 200-asok klubjába – jelentette a kínai média hétfőn.

A Föld erőforrásait kutató, egyebek közt a környezet védelmére, a vízkészletek felhasználására vonatkozó terveket szolgáló CBERS-4 elnevezésű műholdat az észak-kínai Tajüan kilövőbázisáról indították útnak a Hosszú Menetelés-4B rakétával vasárnap. A kínai–brazil együttműködési programot 1988-ban indították, és annak első műholdját 1999-ben állították szolgálatba. Az ötödik üzembe helyezését 2017-re tervezik.

A Hosszú Menetelés-1 1970 áprilisában debütált, amikor Kína első műholdját szállította az űrbe. A hordozórakéta-család 2D típusával a múlt hónapban hajtották végre annak 199. küldetését, amikor egy távérzékelő műholdat bocsátottak fel. A rakéta kifejlesztésén 1956-ban kezdtek el dolgozni, s ez lett a kínai műholdak és űrhajók, űrszondák elsődleges hordozórakétája.

A kínai űrprogramért elsődlegesen felelő intézmény vezetője, Lej Fan-pej úgy nyilatkozott a Hszinhua hírügynökségnek, hogy a Hosszú Menetelés rakétái előtt a következő hét évben legalább száz küldetés áll még. Emlékeztetett arra, hogy a századik alkalmat 2007-ben jegyezték fel, s addig hét alkalommal voltak kénytelenek kudarcot elkönyvelni. Azóta kétszer voltak sikertelenek, de – mint fogalmazott – így is jobbak a biztonsági statisztikáik, mint az amerikaiaké vagy az oroszoké.

Mindazonáltal kínai szakértők megjegyezték, hogy az Egyesült Államokban, Oroszországban és Európában gyártott hordozórakéták legalább 20 tonna terhet képesek alacsony Föld körüli pályára állítani, míg a kínaiak ennek kevesebb mint a felét. Úgy vélik, Kínának több nagyobb teljesítményű, biztonságos, környezetbarát hordozórakétára van szüksége, s ennek szem előtt tartásával fejlesztik azok új generációját, a Hosszú Menetelés 5-öt és kisebb Hosszú Menetelés 7-et.

Az előbbivel kapcsolatban Lej megjegyezte, hogy a nagy tolóerejű rakéták kategóriájában áttörést várnak tőle. Első kísérleti bevetésére két éven belül sor kerülhet az új, Hajnan szigeti kilövőközpontból – mondta. Kapacitása 25 tonna körül lesz, és az amerikai Delta-4H versenytársának szánják.

A kínai kutatók dolgoznak egy olyan nagy teljesítményű – 130 tonna kapacitású – hordozórakéta kifejlesztésén is, amely a Holdra szálláshoz nélkülözhetetlen lesz. A szakértők bíznak abban, hogy a kutatási szakaszban lévő Hosszú Menetelés 9 modelljét és technológiáját tekintve 4-5 éven belül áttörést érnek el. Lej külön is fontosnak nevezte a 460 tonna tolóerőre képes, folyékony oxigénnel és kerozinnal táplált hajómű, valamint a 220 tonnás, folyékony hidrogénnel üzemeltetett hajtómű kifejlesztését. Arra számít, hogy a következő 15 évben végeznek a munkával, és várhatóan 2030 körül már a próbarepülésre is sor kerül. 2030 és 2050 között meghatározó szerepet szánnak neki a kínai űrkutatásban.