Megmérték a legnagyobb galaxishalmaz súlyát

A halmazt eredetileg az Európai Űrügynökség (ESA) röntgencsillagászati műholdja, az XMM-Newton fedezte fel.

tt
2014. 12. 23. 20:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az XDCP J0044.0-2033 katalógusszámú galaxishalmaz a Földtől 9,6 milliárd fényévnyire található, az ősrobbanás után 3,3 milliárd évvel született. Egy fiatal, mindössze 800 millió éves képződményről van szó, amelyben a röntgentartományban készített felvételek tanúsága szerint rengeteg a csillagképződési régió, s ahol hatalmas mennyiségben lelhetők fel forró gázok – olvasható a PhysOrg hírportálon.

A halmazt eredetileg az Európai Űrügynökség (ESA) röntgencsillagászati műholdja, az XMM-Newton fedezte fel, majd a Chandra segítségével nyert adatok és elméleti modellek alapján kiszámították, hogy tömege 400 ezermilliárdszor haladja meg a Nap tömegét.

„Egy ilyen óriási, az univerzum ifjúkorában született galaxishalmaz felfedezése azt jelenti, hogy lehetnek más hasonló képződmények is. Vizsgálata segíthet megérteni, hogy miként alakultak és fejlődtek a hatalmas struktúrák a világegyetemben” – magyarázta Paolo Tozzi, az olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A képződmény a Gioiello nevet kapta, ami olaszul ékszert jelent. A forró gázok és a csillagképződési régiók röntgensugárzása ugyanis „csillogóvá” varázsolja a halmaz „küllemét”, másrészt a felfedezésről a 15. századi Villa il Gioiellóban, Galileo Galilei utolsó lakhelyén rendezett konferencián számoltak be a tudósok.

Az asztronómusok két évvel ezelőtt az Atacama-sivatagban működő nagyon nagy teleszkóp (VLT/Very Large Telescope) és a Chandra segítségével egy másik hatalmas galaxishalmazt fedeztek fel, amely az El Gordo, a Kövér nevet kapta.

A Gioiello vizsgálata során az áramló forró gázokban „csomósodásokat” figyeltek meg a csillagászok. A szakértők szerint ezek a szerkezetek a kisebb halmazok összeütközése és összeolvadása révén keletkezhettek. E mechanizmus magyarázatot adhat arra, hogy a Gioiello miként tehetett szert ekkora tömegre ily fiatal életkorban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.