Ami a hordozórakéta-indítások számát illeti, az űrtevékenység több mint 80 százalékát három ország végzi: Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és Kína. Közülük 2014-ben az oroszok voltak a legaktívabbak, 36 kísérlettel. Ezek közül 34 számított teljes sikernek, vagyis a felbocsátott űreszközök elérték a nekik szánt pályát.
Az Egyesült Államok 23 startkísérlete közül 22 sikerült. Kína 16-ból 16-tal áll a képzeletbeli dobogó harmadik fokán. Az Európai Űrügynökség Ariane-5 és Vega rakétákkal összesen 7 sikeres startot (6+1) végzett 2014-ben. (A Szojuz rakéták kouroui indításait – szám szerint négyet – a statisztika az oroszokhoz számolja – a szerk.) „Futottak még” Japán és India (4-4 starttal), valamint Izrael (1 starttal). Egy további indítás az USA-ban bejegyzett, de az orosz és ukrán készítésű Zenyit rakétát használó Sea Launch cég nevéhez fűződik, a Csendes-óceánon úszó platformról, így nemzetiségi besorolása nem egyértelmű.
Az alig elmúlt esztendőben tehát összesen 92 startkísérletet jegyeztek fel. Ebből 90 volt olyan, amikor az űreszközök legalább elértek a Föld körüli pályára (még ha nem is minden esetben olyanra, amilyet terveztek számukra – két európai Galileo navigációs műhold volt az áldozata egy ilyen félresikerült felbocsátásnak). Az ezt megelőző évben, 2013-ban összesen 81 startot hajtottak végre. A 2014-es érték jelentőségét mutatja, hogy legutóbb 1994-ben volt a mostaninál több űrindítás, szám szerint 93.
A startok száma a 2000-es évek közepén volt a mélyponton, 2004-ben és 2005-ben még a 60-at sem érte el. Azóta folyamatosan növekvő tendencia tapasztalható. Akkoriban a NASA űrrepülőgépes flottája a Columbia balesete miatt leállásra kényszerült, a távközlési műholdak piacán visszaesés volt tapasztalható, és lelassultak az amerikai katonai holdak felbocsátásai is.
A növekedés több összetevője közül említésre érdemes a kínai katonai és tudományos műholdak megszaporodása, és az amerikai hadsereg is gyorsabb ütemben állítja pályára navigációs, kommunikációs és kémműholdjait. Amerikában a SpaceX vállalat tevékenysége is felfutóban van, 2014-ben minden eddiginél több startot (6) végeztek, Falcon-9 rakétájukat hasznosítva. Az európai Arianespace már három különböző méretű rakétatípust (Ariane-5, Szojuz, Vega) kínál, így a francia guyanai Kourou űrközpontból a legtöbbféle műholdat képesek indítani.
Az oroszok – és egyben a világ – legsikeresebb rakétája a Szojuz, különböző változataiból 2014-ben összesen 22 hagyta el valamelyik indítóhelyet (ebből 12 Bajkonurt, 6 Pleszecket, 4 Kourout). Ez a szám nagyobb, mint 1993 óta bármikor. Kínából a Hosszú Menetelés rakéta különféle változatai 15-ször emelkedtek a magasba.
Az indítóhelyek „versenyében” 2014-ben a kazahsztáni Bajkonur végzett az élen (21 start). A floridai Cape Canaveral 16 indítással vétette észre magát, ami a 2003-as értékkel egyezik meg. A harmadik helyet a francia–európai kezelésben lévő dél-amerikai indítóhely, Kourou szerezte meg (11 start). Érdekesség, hogy ha az egyedi indítóállásokat nézzük, akkor a kínai Csiucsüané a 2014-es rekord: 7 startot végeztek ugyanarról a kiindulóhelyről, az LA-4 SLS-2 jelzésű startállásból.
A 92 startkísérlet (és a 90 pályát elért indítás) közé nem számoltunk bele két fontos és sikeres szuborbitális repülést. Ezek alkalmával egy-egy új rakétatípus kipróbálása volt a cél – az orosz Angaráé és az indiai GSLV Mk.3-é –, de űreszköz pályára állítására nem került sor.
2015 hasonlóan forgalmasnak ígérkezik, bár a rakétaindítások pontos számát nemcsak a műszaki, pénzügyi és üzleti feltételek alakítják, hanem a váratlan technikai problémától kezdve az időjáráson át az esetleges beleseteket követő vizsgálatokig egy sor más paraméter is. Az oroszok 30 körüli starttal számolnak 2015-ben. Amerikában a Delta és Atlas rakétákat kínáló United Launch Alliance 13 megrendeléssel rendelkezik, a SpaceX 12 indítást tervez. Az Arianespace is 12 körüli startra számít. A részletes kínai tervekről szokás szerint nem lehet semmi biztosat tudni.
Még több hasonló cikk olvasható az Űrvilág oldalán.
