Hány Naphoz hasonló csillag körül kering a Földhöz hasonló bolygó? A Kepler-űrtávcső ennek az egyszerű kérdésnek a megválaszolására épült. Mostanra pedig egészen közel járunk már a válaszhoz. 2015. január 6-án, az American Astronomical Society 225. konferenciáján jelentették be, hogy a megerősített exobolygók száma átlépte az ezret, és jelenleg 1004-en áll a mutató. A negyedik megfigyelési év adatainak feldolgozásával pedig a bolygójelöltek száma is tovább emelkedett, a most bejelentett 554 új jelölttel együtt már 4175-öt ismernek. Az új jelöltek, a várakozásoknak megfelelően, javarészt kisméretű és/vagy a csillagtól messzebb keringő égitestek.
Az ezer megerősített bolygó közül már nyolc olyat ismerünk, amelyek egészen kis méretűek, az átmérőjük legfeljebb duplája a Földének, és a csillaguk lakhatósági zónájában keringenek. Ez az az övezet, ahol a számítások szerint folyékony víz lehet jelen egy kőzetbolygó felszínén. A nyolcból ötöt már régebb óta ismerünk, de három új felfedezés. A háromból egy, a Kepler-440b viszonylag nagy, de kettő alig nagyobb a Földnél, tehát szinte biztos, hogy kőzetbolygók. A Kepler-438b átmérője 1,12 földátmérő, és 35,2 naponta kerüli meg a csillagát. A Kepler-442b valamivel nagyobb, átmérője 1,33-szorosa a Földének, és 112 nap a keringési periódusa. Mindkét bolygó csillaga kisebb, mint a Nap, tehát még ezek sem tökéletes analógiái a Naprendszernek.
Ezek a bolygók sajnos túl messze vannak ahhoz, hogy közvetlenül, radiálissebesség-mérésekkel állapítsák meg a tömegüket. Ehelyett a bolygók validációs eljárása során egyéb megfigyeléseket és összetett számítógépes szimulációkat használnak. A módszer következménye, hogy nincs pontos adat a bolygó sűrűségére, és így az összetételére sem. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy az átmenet a tiszta kőzetbolygók és az egyéb típusok (vízbolygók, mini Neptunuszok stb.) között jól behatárolhatóan 1,5 földátmérő közé esik.
A megerősített bolygók mellett a bolygójelöltek között talán még ígéretesebb példányokat is találni. Számos további, aprónak tűnő jelölt található a lakhatósági zónákban, és hat bolygójelölt a Naphoz hasonló csillagok körül kering. Persze ne szaladjunk előre: ezeket a jelölteket még meg kell valahogy erősíteni, mielőtt biztonsággal ki lehetne jelenteni, hogy megvan a Föld bolygótudományi ikertestvére. Ugyanakkor a rengeteg bolygójelölt együttes vizsgálata hamarosan választ adhat a fő kérdésre: milyen gyakoriak a kőzetbolygók a lakhatósági zónákban?
„A Kepler négy éven át gyűjtötte az adatokat, elég hosszan ahhoz, hogy kicsalogassuk belőlük az egyéves keringésű, földméretű bolygók jeleit – mondta Fergal Mullally (SETI Institute/NASA Ames, USA), a bolygójelölt-katalógus összeállítását vezető kutató. – Minden eddiginél közelebb vagyunk ahhoz, hogy megtaláljuk a Föld ikertestvéreit más, Nap típusú csillagok körül. Ezeket a bolygókat keressük.”
Az eredményeket bemutató szakcikket az Astrophyiscal Journal folyóirathoz küldték be bírálatra.
