Mars: megtalálták az elveszettnek hitt leszállóegységet

A leszállóegység 2003. december 19-én vált le a keringőegységről, s a tervek szerint hat nappal később kellett landolnia a Marson.

kn
2015. 01. 16. 15:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A britek által épített Beagle2 az Európai Űrügynökség (ESA) első marskutató űrszondáján, a Mars Express fedélzetén startolt 2003. június 2-án Bajkonurból Szojuz hordozórakétával. Fő feladata a robotkarja által kiemelt talajminták vegyelemzése lett volna az esetleges marsbeli élet nyomainak fellelése érdekében.

A leszállóegység 2003. december 19-én vált le a keringőegységről, s a tervek szerint hat nappal később kellett landolnia a Marson. A Beagle2 december 25-én lépett be a vörös bolygó légkörébe, ahol a terveknek megfelelően megszakadt a leszállóegységgel a rádiókapcsolat, de az összeköttetést a későbbiekben sem sikerült helyreállítani.

Tizenegy év múltán fedezték fel a leszállóegységet a Mars Reconnaissance Orbiter amerikai űrszonda legújabb, a HiRISE nagy felbontású kamerával készített felvételein.

Mint David Parker, a brit űrügynökség, az UKSA vezetője pénteki londoni sajtótájékoztatóján rámutatott, a képek tanúsága szerint a leszállóegység összes berendezése rendben működött a landolás során, a Beagle2 sértetlen maradt. Korábban a szakértők ugyanis azt feltételezték, hogy nem nyíltak ki a landolást biztosító ejtőernyők és légpárnák, így a Beagle2 talajba való becsapódásakor semmisült meg.

„Semmi jel nem mutat arra, hogy a leszállóegység lezuhant volna. Így a Beagle2-küldetés eredményesebbnek bizonyult, mint eredetileg feltételeztük” – fejtegette David Parker.

Mint a BBC News hírei között olvasható, a leszállóegység energiaellátását a landolás után kinyíló „virágszirmokon” elhelyezett napelemek voltak hivatottak biztosítani. A felvételek tanúsága szerint a rendszer csak részlegesen működött.

„Anélkül, hogy a szirmok teljesen kinyíltak volna, esély sem volt a kapcsolatfelvételre, ugyanis az antenna a napelemek alatt helyezkedik el” – magyarázta a fiaskó okait Mark Sims, a Leicesteri Egyetem professzora, a Beagle-küldetés vezető szakembere. Hozzátette: „Már rég feladtam a reményt, hogy valaha megtudjam, mi is történt a leszállóegységgel. Az új felvételeknek köszönhetően bebizonyosodott, hogy nagyon kevésen múlt a küldetés sikere.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.