Összefoglalva: a kisbolygók és a Jupiter-család bizonyos üstököseinek D/H aránya a földiével nagyon jó egyezést mutat, vagyis ez égitestek egy része hozzájárulhatott a földi vízkészlet kialakulásához. Ezzel szemben a 67P üstökös meglepően nagy D/H aránya azt jelenti, hogy ez az égitest valószínűleg egészen más régióban keletkezett az ősi Naprendszerben, mint az eddig megfigyelt, Jupiter-családhoz tartozó üstökösök.
Az ekliptikai üstökösök az úgynevezett kései heves bombázási időszakban, mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtt ütközhettek nagy valószínűséggel a Földdel, amikor több ilyen kis égitest letért eredeti pályájáról, és a belső Naprendszer felé vette útját. Az Oort-felhő üstökösei valószínűleg nem járultak hozzá számottevő mértékben a földi vízkészlethez, illetve a ROSINA mérései alapján ugyanez mondható el a 67P-ről, valamint a vele egy régióban kialakult többi Jupiter-családi üstökösről is.
A hírrel kapcsolatos tudományos közleményt a Science folyóiratban publikálta (netes kiadás) Katherine Altwegg (Berni Egyetem), a ROSINA kutatócsoport vezetője és munkatársai.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!