A Brigham Young Egyetem csillagászai a gigantikus képződményről az Amerikai Csillagászati Társaság seattle-i közgyűlésén számoltak be.
A fekete lyuknak a KA 1858 katalógusjelű galaxis ad otthont, amely mintegy százmillió fényévnyire, a Hattyú (Cygnus) és Lant (Lyra) csillagképek között helyezkedik el – olvasható a PhysOrg hírportálon.
Az egyetem kutatói a NASA bolygóvadász űrteleszkópja, a Kepler felvételeit és nagy földi telepítésű távcsövek adatait elemezték, hogy meghatározzák a fekete lyuk főbb paramétereit. Az objektum tömegét a fényvisszaverődés feltérképezésének módszerével határozták meg. Az eljárás a spirális pályán a fekete lyukban áramló anyag megfigyelésén alapul, az anyag a folyamat során rendkívüli mértékben felmelegszik, és intenzív fényt bocsát ki. A sugárzás visszaverődik a galaxis központjától különböző távolságra lévő gázfelhőkről, és e „fénycsomagok” több napos időeltolódással érik el a földi telepítésű távcsöveket. Az időeltolódás mértéke, valamint az anyag áramlási sebessége alapján határozták meg a kutatók a központi fekete lyuk tömegét.
„Nagyszabású projektről van szó, amelynek keretében a világ számos pontján működő nagy teleszkópok megfigyelési adatait elemeztük. Így határoztuk meg, hogy a KA 1858 katalógusjelű galaxis centrumában lévő fekete lyuk tömege nyolcmillió Nap tömegével egyenlő” – hangsúlyozta Michael Joner professzor, az Astrophysical Journal című szaklapban megjelenő tanulmány társszerzője.
