Só és éghajlat

Az óceánok felszíni vízrétegei sótartalmának mérése egyre fontosabb.

Both Előd
2015. 01. 20. 19:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ESA 2009 novemberében állította Föld körüli pályára SMOS (Soil Moisture and Ocean Salinity, a talajnedvességet és tengervíz sótartalmát mérő) műholdját. Így már öt évet átfogó folyamatos adatsor áll a kutatók rendelkezésére – írta meg az Űrvilág. Ez azért fontos, mert az áramlási rendszert a hőmérséklet-különbségen kívül a sókoncentráció eltérései tartják mozgásban.

 

Az óceánok felszíni vízrétegei sótartalmának mérése egyre fontosabb a víz körforgásának és az éghajlatot is befolyásoló, globális óceáni áramlásrendszernek a megértéséhez. A sótartalom az óceánok, a szárazföldek és a légkör közötti folyamatos vízcsere következtében ingadozik. A folyamat legfontosabb összetevői a tengervíz párolgása, a csapadék, a jég képződése és olvadása, valamint a tengerekbe édesvizet szállító folyók. A közrejátszó tényezők közül éppen a sótartalom az, amelyikre vonatkozóan korábban a legkevesebb információ állt rendelkezésre.

Az öt év alatt gyűjtött adatok összegzését animáción tették közzé. Az egyes képpontok 0,5°×0,5°-os területnek felelnek meg, az időbeli felbontás 10 napos. A tengervíz átlagos sótartalma 3,5%, az animáció a 3,0–3,8% közötti értékeket jeleníti meg.

 

 

Az animáción is jól látható a sókoncentráció általános menete. A térbeli maximum a térítők környékén alakul ki, a kettő között, az egyenlítő környékén helyi minimum figyelhető meg, a térítőktől a sarkok felé haladva pedig fokozatosan csökken a koncentráció. Az animáción követhető az általános képtől való eltérés, az időbeli változások, illetve a nagyobb folyók sótartalom-csökkentő hatása

Az eredeti, részletes adatokon a kutatók a trópusokon instabilitási hullámokat mutattak ki. Összefüggést találtak továbbá a sótartalom a Csendes- és az Indiai-óceánon fellépő, nagy léptékű anomáliái, illetve az El Niño és a La Niña jelenségek között. Jobban érthetővé válik, miként befolyásolja a nagy folyók, elsősorban az Amazonas, az Orinoco és a Kongó sótartalom-módosító hatása a trópusi ciklonok erősségét.

Még több hír a témában az Űrvilág oldalán.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.