Inmarsat műhold Proton rakétával

Az Inmarsat újgenerációs műholdas kommunikációs rendszerének második űreszköze Bajkonurból állt pályára.

Az orosz Proton–M hordozórakéta Briz–M végfokozata több mint 15 órával a startot követően alakította ki az Inmarsat–5 F2 műhold tervezett pályáját. Az elnyúlt pálya magassága körülbelül 4300 km és 65 ezer km között változik, síkjának hajlásszöge az egyenlítő síkhoz képest közel 27 fok. Ez az úgynevezett szuperszinkron pálya csak átmeneti, a műhold saját hajtóműveivel alakítják majd ki az elkövetkezendő hetekben a 36 ezer km magasan húzódó geostacionárius körpályát. Az indítás a kazahsztáni starthelyről február 1-jén, magyar idő szerint 13.31-kor történt. Ez alkalommal használták 2015-ben először a Proton nehézrakétát.

A közel 6,1 tonnás műhold, amelyet az amerikai Boeing épített, a londoni székhelyű Inmarsat Global Xpress szolgáltatásának következő űreszköze. Tervezett működési élettartama legalább 15 év. A sorozatból az elsőt, az Inmarsat–5 F1-et alig több mint egy évvel ezelőtt, 2013 decemberében bocsátották fel. A műhold feladata a repülőgépeken, hajókon, illetve a Föld más, a távközlési hálózatoktól távol eső vidékein tartózkodó felhasználók adatátviteli kapcsolatának gyorsítása. Az Inmarsat korábban L-sávú rádiós adattovábbítást használt, a Global Xpress keretében áttértek magasabb frekvenciára (Ka-sáv). Így az adatok letöltési sebessége 50 Mbit/s, a feltöltési sebesség 5 Mbit/s lehet, a felhasználók pedig kisebb méretű terminálokat és antennákat használhatnak. A javuló szélessávú műholdas adattovábbítás több lehetőséget ad az utasszállító repülőgépeken utazóknak internetes kapcsolat létesítésére, a légi irányítók és közlekedési társaságok pedig a hagyományos földi telepítésű radarok hatókörén túl is nagyobb figyelemmel tudják kísérni a gépek mozgását. A Malaysian Airlines 2014. márciusban eltűnt MH 370-es járata a legjobb példa arra, hogy szükség van ilyen eszközökre. Az esetet követően az Inmarsat szakemberei az egyik műholdjukon vett jelek alapján igyekeztek megfejteni, hogy merre járhatott a repülőgép; de annak máig nem találják a nyomát. Tavaly májusban az Inmarsat azt ígérte, hogy az ő kommunikációs termináljaikkal felszerelt polgári repülőgépek számára ingyenes követő szolgáltatást alakít ki. A Global Xpress a sajtó számára is az eddiginél több lehetőséget rejt, hogy a hírekre éhes közönség számára HD minőségű képes tudósításokkal szolgáljanak, akár a világ legeldugottabb helyeiről. Nemrég, január 25-én például a brit Sky News csatorna a görög választásokról tudósított, most először az Inmarsat új adatátviteli szolgáltatásának alkalmazásával.

A 2013 decemberében indított Inmarsat–5 F1 az Indiai-óceán, a Közel-Kelet, Európa és Afrika területeit fedi le. A most felbocsátott Inmarsat–5 F2 az Atlanti-óceán térségét, Észak- és Dél-Amerikát szolgálja majd ki. A sorozat következő, harmadik tagja (F3) is megépült már. Ha nem jön közbe semmi – mint ahogy tavaly a Proton rakéta startbalesete –, akkor 2015 második negyedévében állíthatják pályára. Így a jövő év közepére az Inmarsat Global Xpress szolgáltatása tényleg globálisan elérhetővé válhat. Egy negyedik, meghibásodás esetére rendelkezésre álló tartalék műhold is épül már a Boeingnél, 2016 végére készülhetnek el vele.