Magyarország csatlakozik az Európai Űrügynökséghez

Ezzel az ESA összes ipari, oktatási és tudományos tendere megnyílik a hazai vállalatok előtt.

Elmondta, hogy a belépéssel egy időben az ESA összes ipari, oktatási és tudományos tendere megnyílik a magyar vállalatok előtt. Az űriparban tevékenykedő, magas hozzáadott értéket termelő cégek és műhelyek további dinamikus fejlődésükkel növelhetik az ágazat és egész Magyarország versenyképességét – tette hozzá.

A piacképesség erősítése sok kapcsolódó iparágra is pozitívan hat, az egyetemek közreműködése révén pedig korszerűbbé válhat a műszaki felsőoktatás. A bővülő lehetőségek új munkahelyek létrejöttéhez járulhatnak hozzá, és elősegíthetik a magasan képzett műszaki értelmiség itthon tartását. A becslések szerint a foglalkoztatottság 2020-ra akár meg is ötszöröződhet a szektorban – mondta.

Kara Ákos úgy vélte, hogy az űrtevékenység közvetlen és közvetett vívmányaival egyben jelentősen csökkenhetnek a kiadások a létfontosságú – például mezőgazdasági, távközlési, közlekedési, katasztrófavédelmi vagy akár katonai – rendszerek hazai alkalmazásában.

A projektek a jövő évtől nyílhatnak meg a vállalatok számára, miután az aláírt nemzetközi szerződést törvénybe iktatják és a magyar jogrendszer befogadja a megállapodást – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

Jean-Jacques Dordain, az ESA főigazgatója beszédében felidézte a Magyarországgal folytatott több mint húszéves együttműködés sikereit, és hangsúlyozta: a csatlakozás révén a partnerség magasabb szintre emelkedhet, számos új munkahelyet teremtve az űriparban dolgozó magyaroknak.

Hangsúlyozta: a csatlakozott tagállamok egyenrangúak, egyenként egy szavazattal rendelkeznek, valamint az ESA következetes a földrajzi visszatérítés elvét illetően, vagyis minden ország ipara az ország hozzájárulásával arányos mértékben vehet részt a programokban. A szervezet továbbá garantálja, hogy a befizetett hozzájárulás arányos része pályázatok útján visszaáramlik a tagországba.

A főigazgató elmondta azt is, hogy minden tagország költségvetésének 30 százalékát a Föld megfigyelésére szánja évente egy műhold pályára állítása által, a bolygóról szerzett információkat pedig többek között az idei, év végi párizsi klímakonferencia döntéshozói számára közvetíti a szervezet.

Az ünnepségen részt vett az ESA delegációja, valamint az űripar számos képviselője, például Farkas Bertalan, az első magyar asztronauta, aki elmondta: a csatlakozással nagyon régi elképzelés vált valóra, a magyar és nemzetközi kutatóintézetek között kialakult kapcsolatok és egyúttal az űripar is előnyösebb helyzetbe került, még akkor is, ha magyar űrhajóst egyelőre nem képeznek majd.

Az Európai Űrügynökség munkatársai 2014-ben felmérték a magyar űrszektor állapotát és fejlődési lehetőségeit. Az ESA adatai szerint jelenleg legalább 41, az űriparhoz köthető vállalkozás, egyetemi és akadémiai kutatóintézet működik Magyarországon, az ország az elmúlt tíz évben úgynevezett „európai együttműködő állam” státuszban közreműködött a nemzetközi szervezet munkájában, ezalatt a hazai cégek és intézmények közel száz különböző – főként kutatóműszerek, alapvető fedélzeti elemek fejlesztésével kapcsolatos – ESA-projektben vettek részt.

Az Európai Űrögynökség 22 tagországot számláló nemzetközi szervezet, amelynek a tudományos kutatás mellett elsődleges feladata az űrtechnológia célzott fejlesztése, az űripar növekedésének elősegítése, űralapú infrastruktúrák kiépítése és hasznosítása (műholdas navigáció, távközlés, meteorológia) – közölte korábban az NFM.