„Talán mintegy 4,3 milliárd évvel ezelőtt elegendő víz lehetett a Mars felszínén ahhoz, hogy nagyjából 137 méter mély folyékony réteget képezzen a bolygó egészének felszínén” – írta közleményében a NASA. A szakemberek szerint azonban ennél sokkal valószínűbb, hogy a víz a bolygó északi féltekéjének majdnem felét elfoglaló óceánt alkotott, amely néhol meghaladta az 1,6 kilométeres mélységet is. A vörös bolygó ősi óceánja legalább húszmillió köbkilométer vizet tartalmazhatott, ennek 87 százaléka az űrbe veszett.
A Science című amerikai tudományos folyóiratban közölt tanulmány készítői a Föld legerősebb teleszkópjait, köztük a hawaii W. M. Keck Obszervatórium távcsöveit használva figyelték meg hat éven keresztül a Mars légkörében lévő – deutériumot tartalmazó – nehézvíz és a könnyű-, vagyis a szokásos víz arányát.
Az eredmények alapján a szakemberek arra jutottak, hogy a bolygó nagyjából 6,5-szer annyi vizet veszíthetett, mint amennyit az északi és déli sapkái jelenleg tartalmaznak. Az elveszett vizet is magába foglaló ősi óceán a Mars felszínének 19 százalékát boríthatta. Összehasonlításképpen: az Atlanti-óceán a Föld felszínének 17 százalékát foglalja el.
A Mars mai felszíne alapján a kutatók úgy sejtik, hogy az ősi óceán valószínűleg az északi síkságán húzódott. „Mivel ilyen sok vizet veszített, a bolygó nagy valószínűséggel hosszabb ideig volt nedves, mint eddig véltük, ami azt sugallja, hogy hosszabb ideig is lehetett lakható” – mondta a tanulmány készítője, Michael Mumma, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának kutatója.
