Űrexpedíció: baj van a New Horizonsszal

Az amerikai űrkutatási hivatal tudósai egész vasárnap dolgoztak annak a számítógépes hibának a kijavításán, amely a Plútóhoz közeledő New Horizons amerikai űrszondán lépett fel.

A New Horizons, amely először veszi közelről „szemügyre” a Plútót, a törpebolygó holdjait és a Kuiper-öv néhány objektumát, 2006. január 19-én startolt, és a tervek szerint 5 milliárd kilométer megtétele után július 14-én kerül a legkisebb távolságra a Plútótól, amikor csupán 12 500 kilométer választja majd el a jeges égitest felszínétől.

Szombaton egy ismeretlen műszaki hiba lépett fel, amely miatt az űrszonda tartalék számítógépre kapcsolt, ez 81 perces kiesést jelentett a rádió-összeköttetésben a földi irányítókkal a Johns Hopkins Egyetem kísérleti fizikai laboratóriumában a marylandi Laurelben.

„Egy, de akár néhány nap kell ahhoz, hogy az űrszonda ismét gőzerővel működjön. A New Horizons átmenetileg nem képes arra, hogy tudományos adatokat gyűjtsön” – közölte a NASA.

A munkát nehezíti az, hogy négy és fél órába telik, amíg a jelcsomagok elérik az űrszondát, amely mintegy ötilliárd kilométerre van a Földtől.

A Plútó gravitációja annyira gyenge, hogy az űrszondának hatalmas mennyiségű üzemanyagot kell majd felhasználnia ahhoz, hogy lefékezzen, amikor a törpebolygó közelébe ér és a Plútó körüli pályára álljon.

Az űrszondát 2006. január 19-én indították a New Frontiers program első küldetéseként. A 700 millió dolláros projekt keretében a New Horizons lesz az első űrszonda, amely közelről vizsgálhatja a Plútót és holdjait, valamint a Kuiper-öv egy-két objektumát, mielőtt elhagyná a Naprendszert. Kilenc évig tartó útjának nagy részét hibernációban töltötte, januárban ébresztették fel a NASA tudósai, és akkor látott hozzá a tudományos adatok gyűjtéséhez.

Az űrszonda energiaellátását radioizotópos termoelektromos generátor biztosítja, hét műszere segítségével nagy felbontású felvételeket készít, a törpebolygó és holdjai összetételét elemzi, a napszelet és a mágneses mezőket vizsgálja, tanulmányozza a Plútó légkörét, valamint pormintákat vesz. A küldetés hozzájárulhat központi csillagunk és planétái születési titkainak megismeréséhez is, hiszen a Kuiper-öv a Naprendszer képződésének törmelékét „tartalmazza”.