Viszont „néhány hónap alatt minden megváltozott” – tette hozzá. A Szovjetunió összeomlott, Grúzia függetlenné vált, és káosz alakult ki. Áramszünetek léptek fel. Négy hónapig nem volt villany, ám ennél aggasztóbb volt, hogy a fűtés is szünetelt, így 2-3 fok körül alakult a hőmérséklet. A tudósok az erdőből gyűjtöttek tűzifát, pénzt pedig nem kaptak: az állam személyenként mindössze 300 gramm kenyeret adott naponta. A legtöbb csillagász Tbiliszibe ment dolgozni, vagy ösztöndíjjal külföldre távozott.
Végül – a rózsás forradalom után – Miheil Szaakasvili hatalomra kerülése fordulatot hozott az obszervatórium életében, és 2008-ban az Ilia Állami Egyetem égisze alatt a finanszírozás új szintre lépett.
Azonban a csillagvizsgáló napjainkban is komoly kihívásokkal küzd: az anyagi támogatás továbbra is minimális, és a repülőgépek megváltoztatják a megfigyelési eredményeket. Tordua és csapata a légi közlekedési hatósághoz fordult azt kérve, hogy változtassák meg a gépek útvonalát, de nem jártak sikerrel. Ráadásul a működésképtelen teleszkópok megjavítása is túl sokba kerülne.
Ugyanakkor – a nehézségek ellenére – Tordua rendíthetetlen, és büszke arra, hogy ilyen messzire jutottak. Jelentős tudományos eredményeik mellett kiemelte, hogy az Abastumani évi 15 ezer látogatót vonz, a vendégkönyvben pedig nem csak orosz és grúz, hanem német, angol, francia, örmény és héber nyelvű bejegyzések is szerepelnek. Mint mondta, ez is azt bizonyítja, megvan a lehetőség arra, hogy Grúzia ismét szerepet kapjon a nemzetközi tudomány színpadán.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!