Jean-Jacques Dordain, az ESA korábbi főigazgatója és Kara Ákos, az NFM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára idén februárban írták alá a csatlakozási egyezményt, a magyar Országgyűlés pedig októberben egyhangúlag fogadta el a nemzetközi megállapodás kihirdetéséhez szükséges három törvényt. A teljes jogú tagság végül november elején lépett életbe, amikor az Áder János köztársasági elnök által ratifikált csatlakozási okiratot letétbe helyezték a francia kormánynál – írta közleményében Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Az utóbbi 12 évben az ESA együttműködő tagállamaként Magyarország 125 szerződést kötött a szervezettel. Mára több mint ötven hazai kis- és középvállalkozás, kutatóhely és egyetem vesz részt az ESA programjaiban, az űrbe eddig csaknem 100 magyar fejlesztésű műszer került ki. Mint írják, eredményeik olyan létfontosságú és a nemzetközi versenyképességet is meghatározó területeken hasznosulnak, mint a műholdas földmegfigyelés, orvostan, navigációs alkalmazások. A teljes jogú tagság lehetővé teszi a magyar kis- és középvállalkozások, egyetemi és akadémiai kutatóintézetek bekapcsolódását, ipari beszállítói részvételét az átfogó programokban.
Amint arról a november 12-i Magyar Nemzet is beszámolt, az ESA-csatlakozás után nem sokkal, akár még idén véglegessé válhat a két éve készülő Nemzeti űrstratégia. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte lapunkkal, hogy fontos az űrtechnológiával gazdaságosabban, jobb minőségben és hatékonyabban elérhető eredmények azonosítása, valamint a hazai képességek ismerete és a nemzetközi, különösen az európai űrtevékenységen belüli hiányterületek nevesítése. Sőt, a stratégia fontos nemzeti érdekeket rögzíthet a katasztrófavédelemben és a mezőgazdaságban, emellett a klímaváltozást, fenntartható fejlődést érintő irányokat is meghatározhatja. Azaz nem kizárólag az űrkutatásra lesz hatása a Nemzeti űrstratégiának, amelynek fontos része lesz a minisztérium szerint a hazai létesítmények létrehozása, eszközök gyártása, hasznosítása.
Mi az az ESA?
Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Európa kapuja a világűrre – olvasható a szervezet honlapján. Küldetése, hogy formálja a közösség űrképességeit, és hogy biztosítsa, hogy a területen befektetett pénz kézzelfogható eredményeket hozzon a kontinens polgárainak. Összesen huszonkét tagállama van, és további hét országgal alakított ki különböző szintű együttműködést. Ezek pénzügyi és intellektuális erőforrásait koordinálja a hatékonyság jegyében. A szervezet székhelye Párizs, de Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Belgiumban is vannak irodái. (MN)
Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke és a Magyar Űrkutatási Iroda egykori vezetője akkor elmondta a Magyar Nemzetnek: az ESA-csatlakozás és a stratégia révén sokkal több pénzhez juthat hozzá a magyar űripar, hiszen az ügynökséghez befizetett hozzájárulásunk döntő része (ipari) szerződések formájában visszajön hazánkba. Az NFM október 29-én közleményt adott ki a témában, ebben az áll, hogy az éves befizetési kötelezettség 2015-ben 262 millió forint, ezt az összeget a hazai vállalkozások és kutatóhelyek szinte teljes egészében visszapályázhatják. Both szerint pedig ez a többletforrás munkahelyek, méghozzá magasan kvalifikált mérnöki munkahelyek teremtését, műszaki fejlesztést tesz lehetővé. A közlemény azt is megemlíti, hogy az ESA az első hat évre szóló, felzárkóztatási időszakban kifejezetten a magyar szereplők számára ír majd ki pályázatokat, az első „célzott” tenderek már szeptemberben megjelentek a honlapon.
Legfontosabb előnyként azonban Both Előd egy eddig nem sokat hangsúlyozott körülményt említett. Az ESA-csatlakozás feltétele volt az úgynevezett biztonsági megállapodás aláírása, amely meghatározza, hogy milyen kötelezettségek terhelik a magyar közreműködőket az együttműködés során birtokukba kerülő bizalmas információk kezelésekor. Ez ugrásszerűen megnöveli a magyar szereplők iránti bizalmat, ami nemcsak az ESA-munkáknál előnyös, hanem a szervezeten kívüli partnerekkel (például Eumetsat vagy ipari cégek) kötött kétoldalú megállapodások esetén is.
