Mostantól ömlik majd a pénz a magyar űrkutatásba

Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagja lett.

Mi az az ESA?

Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Európa kapuja a világűrre – olvasható a szervezet honlapján. Küldetése, hogy formálja a közösség űrképességeit, és hogy biztosítsa, hogy a területen befektetett pénz kézzelfogható eredményeket hozzon a kontinens polgárainak. Összesen huszonkét tagállama van, és további hét országgal alakított ki különböző szintű együttműködést. Ezek pénzügyi és intellektuális erőforrásait koordinálja a hatékonyság jegyében. A szervezet székhelye Párizs, de Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Belgiumban is vannak irodái. (MN)

Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke és a Magyar Űrkutatási Iroda egykori vezetője akkor elmondta a Magyar Nemzetnek: az ESA-csatlakozás és a stratégia révén sokkal több pénzhez juthat hozzá a magyar űripar, hiszen az ügynökséghez befizetett hozzájárulásunk döntő része (ipari) szerződések formájában visszajön hazánkba. Az NFM október 29-én közleményt adott ki a témában, ebben az áll, hogy az éves befizetési kötelezettség 2015-ben 262 millió forint, ezt az összeget a hazai vállalkozások és kutatóhelyek szinte teljes egészében visszapályázhatják. Both szerint pedig ez a többletforrás munkahelyek, méghozzá magasan kvalifikált mérnöki munkahelyek teremtését, műszaki fejlesztést tesz lehetővé. A közlemény azt is megemlíti, hogy az ESA az első hat évre szóló, felzárkóztatási időszakban kifejezetten a magyar szereplők számára ír majd ki pályázatokat, az első „célzott” tenderek már szeptemberben megjelentek a honlapon.

Legfontosabb előnyként azonban Both Előd egy eddig nem sokat hangsúlyozott körülményt említett. Az ESA-csatlakozás feltétele volt az úgynevezett biztonsági megállapodás aláírása, amely meghatározza, hogy milyen kötelezettségek terhelik a magyar közreműködőket az együttműködés során birtokukba kerülő bizalmas információk kezelésekor. Ez ugrásszerűen megnöveli a magyar szereplők iránti bizalmat, ami nemcsak az ESA-munkáknál előnyös, hanem a szervezeten kívüli partnerekkel (például Eumetsat vagy ipari cégek) kötött kétoldalú megállapodások esetén is.