Mostantól ömlik majd a pénz a magyar űrkutatásba

Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagja lett.

MNO
2015. 11. 25. 8:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jean-Jacques Dordain, az ESA korábbi főigazgatója és Kara Ákos, az NFM infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára idén februárban írták alá a csatlakozási egyezményt, a magyar Országgyűlés pedig októberben egyhangúlag fogadta el a nemzetközi megállapodás kihirdetéséhez szükséges három törvényt. A teljes jogú tagság végül november elején lépett életbe, amikor az Áder János köztársasági elnök által ratifikált csatlakozási okiratot letétbe helyezték a francia kormánynál – írta közleményében Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Az utóbbi 12 évben az ESA együttműködő tagállamaként Magyarország 125 szerződést kötött a szervezettel. Mára több mint ötven hazai kis- és középvállalkozás, kutatóhely és egyetem vesz részt az ESA programjaiban, az űrbe eddig csaknem 100 magyar fejlesztésű műszer került ki. Mint írják, eredményeik olyan létfontosságú és a nemzetközi versenyképességet is meghatározó területeken hasznosulnak, mint a műholdas földmegfigyelés, orvostan, navigációs alkalmazások. A teljes jogú tagság lehetővé teszi a magyar kis- és középvállalkozások, egyetemi és akadémiai kutatóintézetek bekapcsolódását, ipari beszállítói részvételét az átfogó programokban.

Amint arról a november 12-i Magyar Nemzet is beszámolt, az ESA-csatlakozás után nem sokkal, akár még idén véglegessé válhat a két éve készülő Nemzeti űrstratégia. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közölte lapunkkal, hogy fontos az űrtechnológiával gazdaságosabban, jobb minőségben és hatékonyabban elérhető eredmények azonosítása, valamint a hazai képességek ismerete és a nemzetközi, különösen az európai űrtevékenységen belüli hiányterületek nevesítése. Sőt, a stratégia fontos nemzeti érdekeket rögzíthet a katasztrófavédelemben és a mezőgazdaságban, emellett a klímaváltozást, fenntartható fejlődést érintő irányokat is meghatározhatja. Azaz nem kizárólag az űrkutatásra lesz hatása a Nemzeti űrstratégiának, amelynek fontos része lesz a minisztérium szerint a hazai létesítmények létrehozása, eszközök gyártása, hasznosítása.

Mi az az ESA?

Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Európa kapuja a világűrre – olvasható a szervezet honlapján. Küldetése, hogy formálja a közösség űrképességeit, és hogy biztosítsa, hogy a területen befektetett pénz kézzelfogható eredményeket hozzon a kontinens polgárainak. Összesen huszonkét tagállama van, és további hét országgal alakított ki különböző szintű együttműködést. Ezek pénzügyi és intellektuális erőforrásait koordinálja a hatékonyság jegyében. A szervezet székhelye Párizs, de Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Belgiumban is vannak irodái. (MN)

Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke és a Magyar Űrkutatási Iroda egykori vezetője akkor elmondta a Magyar Nemzetnek: az ESA-csatlakozás és a stratégia révén sokkal több pénzhez juthat hozzá a magyar űripar, hiszen az ügynökséghez befizetett hozzájárulásunk döntő része (ipari) szerződések formájában visszajön hazánkba. Az NFM október 29-én közleményt adott ki a témában, ebben az áll, hogy az éves befizetési kötelezettség 2015-ben 262 millió forint, ezt az összeget a hazai vállalkozások és kutatóhelyek szinte teljes egészében visszapályázhatják. Both szerint pedig ez a többletforrás munkahelyek, méghozzá magasan kvalifikált mérnöki munkahelyek teremtését, műszaki fejlesztést tesz lehetővé. A közlemény azt is megemlíti, hogy az ESA az első hat évre szóló, felzárkóztatási időszakban kifejezetten a magyar szereplők számára ír majd ki pályázatokat, az első „célzott” tenderek már szeptemberben megjelentek a honlapon.

Legfontosabb előnyként azonban Both Előd egy eddig nem sokat hangsúlyozott körülményt említett. Az ESA-csatlakozás feltétele volt az úgynevezett biztonsági megállapodás aláírása, amely meghatározza, hogy milyen kötelezettségek terhelik a magyar közreműködőket az együttműködés során birtokukba kerülő bizalmas információk kezelésekor. Ez ugrásszerűen megnöveli a magyar szereplők iránti bizalmat, ami nemcsak az ESA-munkáknál előnyös, hanem a szervezeten kívüli partnerekkel (például Eumetsat vagy ipari cégek) kötött kétoldalú megállapodások esetén is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.