A cikk szerint mindez a belső óránknak köszönhető: ez elég jól jelzi nekünk, mikor telt le egy 24 órás nap, ugyanakkor bizonyíték van arra, hogy a korán kelők efféle órája gyorsabban ketyeg az átlagnál, míg a későn kelő, későn fekvő embereké valamivel lassabban. És
mivel a marsi napok mintegy 37 perccel hosszabbak, mint 24 óra, az éjszakai baglyok könnyebben alkalmazkodhatnak ezekhez a körülményekhez.
Nemrég laboratóriumi kísérletek mutattak rá, mennyire fontos, hogy belső óránk szinkronban legyen a bolygóéval, amelyen élünk: azok az egerek, amelyeknek a belső órája gyorsabb volt a Föld 24 órás ciklusánál, alkalmatlanabbak voltak a túlélésre, mint azok, amelyeknek összhangban volt a Föld forgásával. A sietős órájú egereknek minden nap úgy tűnhetett, mintha nyári időszámításra állnának át – és ki is haltak pár generáció alatt.
A tanulmány egyik szerzője, Andrew Loudon azt mondta: a Mars-napok hossza beleférhet néhány későn kelő ember biológiai órájának ciklusaiba, de a korán kelők számára hosszú távon kezelhetetlen problémát jelentene, és végzetes lenne a Mars-projektre nézve.
A másik szűkítő tényező a táplálkozás:
a vegánok, gluténérzékenyek és más, erőteljes diéta alatt állók sincsenek előnyben a NASA táplálkozástudósa, Vicky Kloeris szerint,
aki rávilágított, nem könnyű összerakni az ételeket a Marson – a NASA azt feltételezi, hogy hasonló módon élelmeznék őket, mint a Nemzetközi Űrállomás asztronautáit –, ebbe pedig nem tervezték bele a speciális táplálkozási igényeket: az ilyenek kielégítésére Kloerisnek teljesen új menüsort kéne alkotnia és tesztelnie, hogy friss marad-e az űrben. Ez pedig a szakértő szerint, ha kivitelezhető is, rengeteg pénzbe kerülne, és arról az űrhajózási hivatalnak kéne döntenie. Minekutána a Mars-program költségei már most is jóval magasabbak az eredetileg tervezettekhez képest, ez a megoldás nem túl valószínű.