Az obszervatóriumok fölötti égboltnak a lehető legtisztábbnak és legsötétebbnek kell lennie ahhoz, hogy egyáltalán bármi esély legyen az aszteroidák felfedezésére. A NASA infravörös berendezéseket használó, WISE nevű űrjárművét is bevetik, ez az objektumok hőjelét képes észlelni, amikor azok a Nap közelébe érnek, és annak hatására felmelegszenek. A WISE azonban várhatóan már jövőre befejezi pályafutását. Mindez azt jelenti, hogy még legalább 30-35 év kell ahhoz, hogy felfedezzük azt a jó néhány tízezer közepes méretű meteort, amelyek megtalálására a kongresszus a NASA-t kötelezte. A 2020-as határidő túllépéséért persze nem jár büntetés, a retorzió legfeljebb egy becsapódó aszteroida képében érkezhet meg, amit azért jó volna elkerülni.
Az eddig szóba került lehetséges megoldások közül egy NEOCam nevű infravörös távcső lehet a befutó, ez azonban jelenleg még négy másikkal verseng finanszírozásért, idén dől el, hogy melyik kettő kap közülük szabad jelzést. Az előzetes becslések szerint a NEOCam tízszer annyi Föld-közeli objektumot fedezhetne fel, mint amennyit eddig összesen katalogizált a NASA, de a program kiválasztása még korántsem biztos. Igaz, a törvényhozás a közelmúltban a tízszeresére, évi négymillióról negyvenmillió dollárra növelte az aszteroidakeresésre fordítható összeget, ám még ez is messze eltörpül a mellett az ötszázmillió mellett, amennyibe becslések szerint egy valamirevaló NEO-vadász űrprogram kerülne. Ezért nem lesz más megoldás, mint a NASA programjai közötti forrásátcsoportosítás, emiatt pedig kevesebb juthat például a globális felmelegedés vizsgálatára. A NEOCam egyébként az egész naprendszerben feltérképezhetné az aszteroidákat, így biztonságosabbá téve a jövőbeli űrutazásokat is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!