A NASA pasadenai bolygókutató laboratóriumában (JPL) hosszú éjszakai munkára készülnek, miközben az űrszonda a hangsebesség kétszázszorosával közeledik a gigászi gázbolygó felé. A Floridából csaknem öt éve elindított Junót pontosan kell pozicionálni, fő hajtóművét a megfelelő időben kell bekapcsolni és 35 percen át üzemben tartani, hogy eléggé lefékezzék az űrszondát és a Jupiter gravitációs ereje magához tudja vonzani.
Ha csak kicsit is eltér valami, a Juno menthetetlenül elszáll az óriásbolygó mellett, nem teljesíti egymilliárd dolláros (284 milliárd forintos) misszióját, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét.
Arról, hogy a külső Naprendszerbe küldött első, napenergiával hajtott űrszonda sikeresen pályára állt, legkorábban helyi idő szerint 11.53 órakor (közép-európai szerint 5.53 órakor) küld megerősítést.
A tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született az óriás.
A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját, így juthatott a Földnek is az a szerencsés hely, amely az élet keletkezését lehetővé tette.
A gigászi bolygó tömege másfél-kétszer akkora, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, ezért úgy vélik, már a nagyságából fakadó tömegvonzás is segíthetett megvédeni a Földet az üstökösök és aszteroidák becsapódásaitól.
A Naptól a Földnél ötször nagyobb távolságra keringő, 67 ismert holddal körülvett Jupiter körül eddig egyetlen űrjármű állt pályára, a Galileo. Hét másik amerikai űrszonda száguldott már el mellette felderítő úton, majd ezek a Naprendszer más célpontja felé vették útjukat.
A kockázatok akkor sem érnek véget, ha a Juno sikeresen rááll elliptikus, tojásforma pályájára. Amikor a bolygóhoz legközelebb halad el, nagyjából 4800 kilométerre lesz a Jupiter felhői fölött, bőven az erőteljes sugárzás övezetében.
Az űrszonda érzékeny tudományos műszereit ezért egy 180 kilogrammos titánkamra védi, mert a gázbolygó körül megtenni kívánt 37 kör alatt annyi sugárzás éri, mint amennyit 100 millió fogorvosi röntgennél – magyarázta Bill McAlpine, a misszió sugárzási szakértője.
