A tudósok feltételezik, hogy a gejzírek egy felszín alatti óceánból törnek fel. Ha így van, az Európé az egyike a Naprendszer azon égitesteinek, ahol a leginkább érdemes lehet az élet nyomai után kutatni.
A gőzcsóvák nyomát akkor észlelte a Hubble, amikor a hold elhaladt gázóriás bolygója előtt. A csillagászok szerint a kitörések szórványosak, mivel több mint egy év alatt 10 alkalomból, amikor az Európét megfigyelhették, csak háromszor voltak észrevehetők.
A feltörő és a felszínre visszahulló permet jelenléte „lehetővé tenné, hogy az Európé óceánjában az élet jelei után kutassunk anélkül, hogy le kellene fúrni a vízig” – mondta hétfőn William Sparks, a baltimore-i Űrteleszkóp Tudományos Intézet munkatársa.
Ha sikerül megerősíteni az új eredményeket, az azt jelenti, hogy az Európé a Naprendszer második holdja, ahol vízcsóvákra bukkantak.
Korábban a Cassini űrszonda fedezett fel gejzíreket, melyek a Szaturnusz holdja, az Enceladus felszínéről lövellnek a magasba. Ezek a fagyott burok alatti óceánból származnak és – szemben az Európé szórványosan kitörő gejzíreivel – folyamatosan működnek.
A Jupiter körül jelenleg keringő Juno űrszonda feladata nem az Európé tanulmányozása, így nem tud megbizonyosodni a vízgőzsugarak létéről sem – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
A NASA tervei szerint a 2020-as években menne hosszú útra egy űrhajó, hogy a Jupiter fagyos holdját megközelítse.
Az Európai Űrügynökség (ESA) nagyjából ugyanebben az időszakban tervez űrszondát küldeni a gázóriás 67 holdja közül három, a Ganümédész, a Kallisztó és az Európé tanulmányozására.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!