Ez okozhatta a Mars-szonda vesztét

Kommunikációs szoftverhibáról beszél az ESA.

MTI
2016. 10. 26. 17:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A leszállás során valószínűleg a modul radaros magasságmérője és a navigáció között támadt kommunikációs probléma – mondta Rolf Densing, az Európai Űrügynökség (ESA) missziót vezető igazgatója szerdán Darmstadtban.

Az első orosz–európai űrexpedíció leszállóegysége nagy valószínűséggel felrobbant, amikor a vörös bolygó felszínének ütközött.

„A két szoftver nem kommunikált egymással megfelelően. Bár a magasságmérő küldött információkat, a navigációs rész már kikapcsolt. A hiba a Marstól 2-4 kilométeres távolságban történt” – mondta el Densing.

„A navigációs szoftver úgy gondolta, már megtörtént a leszállás, a fékezőrakéták ezért már csak a minimális három másodpercnyi ideig égtek, holott hatvan másodpercig lett volna rájuk szükség”

– fejtette ki a szakértő. Azt, hogy pontosan milyen szoftverhiba okozta a becsapódást, még vizsgálják. A gyártó jelentése egy hét múlva, a végső értékelés két hét múlva várható.

Miután levált szállítóegységéről, az ExoMars űrexpedíció Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondájáról, a Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett leszállóegység október 19-én kezdte meg a leszállást a Mars felszínére. Körülbelül ötven másodperccel a tervezett leszállás előtt azonban elveszítették a kapcsolatot vele.

A Schiaparelli modult arra tervezték, hogy a 2020-ban esedékes, marsjáró robottal tervezett küldetésben használandó technológiát teszteljék le. Egy űreszköz leszállása a Marson ugyanis bonyolult feladat, számos korábbi misszió nem járt sikerrel. Az ESA Beagle 2 nevű modulja 2003-ban ugyan leszállt a Marsra, de napelemei nem nyíltak ki teljesen, emiatt nem tudott kommunikálni a földi irányító központtal.

A Schiaparelli fő feladata az lett volna, hogy az élet jelei után kutasson a vörös bolygó felszínén. Nincs azonban minden veszve, mert a modul szállítóegysége, a TGO űrszonda Mars körüli pályára állt, a bolygó feletti 400 kilométeres magasságból tovább gyűjti az adatokat – többek között metán nyomai után kutatva –, az elképzelések szerint legalább 2022-ig.

Az amerikai űrkutatási hivatal Mars Reconnaissance űrszondája, amely 10 éve kutatja a vörös bolygót, kisfelbontású képeket küldött a Marsról. Ezeken jól kivehető két világos pont, amelyekről az ESA szakemberei úgy vélik, hogy a leszállóegység 12 méteres ejtőernyője. A felvételeken látható egy sötét – 15x40 méteres – folt, egy kilométerre északra az ejtőernyőtől, amely akkor keletkezhetett, amikor a leszállóegység szabadesésben a Mars felszínébe csapódott.

Az ESA szerint a Schiaparelli landolását robbanás követte, mivel üzemanyagtartályai valószínűleg tele voltak.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.