Shami Chatterjee, az amerikai Cornell Egyetem kutatója és munkatársai szerint meglepő, hogy egy ilyen kicsi galaxis ilyen erős kitöréseket idézzen elő. Eredményeiket a Nature című tudományos lapban és az Amerikai Csillagászati Társaság (AAS) éves ülésén mutatták be a texasi Grapevine-ban.
A csillagászok mindössze tíz éve ismerik az úgynevezett rövid vagy gyors rádiókitöréseket (Fast Radio Bursts, FRB). Ezek nagy energiájú asztrofizikai jelenségek, melyek felvillanó rádiópulzálások formájában láthatóak. Egy szempillantásnál is jóval rövidebben és látszólag rendszertelenül villannak fel az égbolton.
Forrásukról számos elmélet született: a villanások két neutroncsillag összeolvadásából vagy nagy tömegű fekete lyukaktól származhatnak. Rövidségük miatt nagyon nehéz meghatározni pontos eredetüket.
Chatterjee és munkatársai minden korábbinál nagyobb pontossággal vizsgálták meg azt az egyetlen régiót, ahol ismételten ilyen rádióhullámokat észleltek. Az új-mexikói Karl G. Jansky Nagyon Nagy Antennarendszer (JVLA) antennáit irányították az égbolt azon része felé, ahol 2012 novemberében, majd két év múlva ismételt rádiókitörést észleltek.
A 27 összekapcsolt antenna összesen kilenc villámot rögzített. Ennek köszönhetően 200-szor pontosabban határozták meg az első regisztrált kitörés (tudományos nevén FRB 121102) helyét. Újabb vizsgálatokkal a pontosságot ismételten a tízszeresére sikerült növelni.
A vizsgálatok szerint a rádiókitörések forrásának helyszínén egy gyenge, tartós rádióforrással rendelkező kis törpegalaxis van, amely hárommilliárd fényév távolságra található a Földtől. A kitöréseknek tehát különösen erősnek kell lenniük, mivel ilyen nagy távolságból is mérhetőek.
Egyelőre még csak találgatni lehet azt, hogy milyen folyamat eredményezhet egy törpegalaxisban egy ilyen erős rádiókitörést. „Ebben a törpegalaxisban olyanok a körülmények, hogy a Tejútrendszerben lévőknél jóval nagyobb tömegű csillagok is keletkezhetnek benne, és elképzelhető, hogy egy ilyen összeomlott csillag maradványai állhatnak a kitörések hátterében” – feltételezi Jason Hessels, az Amszterdami Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!