Jubilál, majd bezár a Planetárium

Negyvenedik születésnapját ünnepli, egy hónap múlva pedig bizonytalan időre bezár a népligeti Planetárium.

Aztán lassan kihunynak a fények, és felcsendül Halász Judit ismerős hangja, amint a Nap családjáról (a Naprendszerről) kezd el beszélni az ismertető szerint kisiskolásokat célzó előadáson. A feliratok, a grafikai megoldások, az egész hangulat semmit nem változott az elmúlt évtizedekben. Persze érthető, hogy a Naprendszer bolygói nem lettek mások a nyolcvanas évek óta (bár a Plútót lefokozták, és ezt tárgyalják is az előadáson), de minden más rengeteget változott. A Nap családja annak a generációnak készült, amelynek a gyerekkorában még nem volt hétfőn tévéadás, az esti mese pótlására pedig diafilmeket vetítettek neki a szülei a lepedőből és seprűnyélből eszkábált otthoni vetítővászonra.

A fiamnak is próbáltunk diafilmet vetíteni, de nem igazán hozta lázba. És ugyanígy viszonyult a Planetáriumhoz is (bár a csillagászat nagyon érdekli). Az alig háromnegyed órás előadásból hosszú perceket vett el, míg a Nap a kupola egyik szélétől elért a másikig, eközben pedig semmi érdemleges nem történt (vagy legalábbis olyan nem, ami fenntarthatná a gyerekek érdeklődését). Persze lehet átkozni az internetet, a tévét, az új komputeranimációs rajzfilmeket, felgyorsult modern világunkat, lehet mantraszerűen mondogatni, hogy régen minden jobb volt, de mindez a lényegen nem változtat. A gyerekek érdeklődése, ingerküszöbe megváltozott, és az az intézmény, előadóhely, amely nem reagál erre, érdeklődők nélkül marad.

De könnyen előfordulhat, hogy végül a budapesti érdeklődők maradnak egy hónap múlva Planetárium nélkül. Az intézmény honlapján közölt információk szerint június 17-én, szombaton még rendben megtartják a Süni és a csillagok, A Nap családja, a Csodálatos univerzum, Az égbolt csodái és A világűr meghódítása című előadásokat, aztán június 19-től már semmi nem lesz. Az okokról a tulajdonos Tudományos Ismeretterjesztő Társulat igazgatóját, Piróth Esztert kérdeztük.

– Június 17-e után tetőszigetelés fog következni nyáron vagy kora ősszel. Mindenképpen meg kell szüntetni az épület beázását. Két természeti csapás is érte a Planetáriumot tavaly és tavalyelőtt. 2015-ben szabályos hurrikán volt a Népligetben, és nagy fák dőltek a kupolát szegélyező, lapos tetős épületrészre – mondja Piróth Eszter. – Aztán tavaly augusztusban egy újabb özönvíz olyan mennyiségben zúdult a tetőre, hogy minden repedés telítődött vízzel, és a beázás miatt zárva is voltunk másfél hónapig. Ez idő alatt az életveszélyt elhárítottuk. Megakadályoztuk, hogy rázzanak a vezetékek, és csöpögjön a víz. Nem tudtuk megakadályozni, hogy befolyjon a víz az épületbe, de legalább elértük, hogy a nézők bejuthassanak az előadásokra.

Természetesen az újranyitás időpontjáról is kérdeztük az igazgatót.

– A tetőszigetelés végeztével szeretnénk újra kinyitni. A kupolán belüli berendezések működnek, ott nem volt beázás. Több előterjesztés is készült a teljes épület rekonstrukciójára. Nyilván ezek sorsától is függ, hogyan tudunk haladni – közölte Piróth Eszter.

A Planetárium épülete, vetítőgépe, teljes infrastruktúrája mára végletesen leromlott állapotba került. De már a kezdetek sem voltak zökkenőmentesek. A budapesti intézmény létrehozásában Kulin György csillagász játszotta a főszerepet. Ő már a második világháború előtt is győzködte az állami vezetőket arról, hogy egy égboltvetítő gép milyen fontos lenne az ifjúság tudományos oktatása szempontjából, míg végül 1944-re sikerült elérnie, hogy megérkezzen Budapestre Németországból a Zeiss-Universal–II. típusú planetáriumgép – olvasható a Lehner Tudásközpont honlapján. Az időpont több volt mint szerencsétlen, a berendezés így el is veszett a második világháború magyarországi végjátszmájának vérzivataros hónapjaiban.

Kulin azonban nem adta föl, újabb másfél évtizednyi lobbizás után megérkezett a fővárosba a második, egy csillaggömbös vetítő, amely a Városligetben működött hét éven keresztül. Állandó planetáriumépület azonban továbbra sem állt Budapesten. Az újabb, immár nagy kupolás vetítésekre is alkalmas gépet (az NDK-ból származó Zeiss-Universal–VI-ost) végül 1969-ben szerezték be, de a két és fél tonnás berendezés majdnem tíz évig bedobozolva várta, hogy legyen hol felállítani.

Évekig vitáztak a leendő előadóhely helyszínéről, majd miután döntöttek a Népliget mellett, még hat évet kellett várni a megnyitásig. A vetítő tehát már a nyitáskor sem számított újnak, és a Planetárium mint intézmény sem volt úttörő a világon, de még csak a keleti blokkban sem. „Ma már szinte hazánk az egyetlen olyan főváros Európában, ahol nincs planetárium, ugyanakkor az ifjúság és a felnőtt lakosság körében is rendkívül nagy az igény és az érdeklődés az ilyen jellegű ismeretterjesztés iránt” – idézi az épület 1976-os kiviteli és engedélyezési tervét a Lehner Tudásközpont.

Persze ez nem jelenti azt, hogy minden dolgozó tisztában lett volna a Planetárium rendeltetésével. Így nem volt haszontalan, amikor a Dolgozók Lapja 1977 nyarán, egy hónappal a megnyitó előtt így írta le a várható élményt: „csak a valóság égi mása jelenik meg a kupola belső, homorú mennyezetén, amelyre a terem közepén elhelyezett Zeiss-Universal vetítőberendezés varázsolja fel a kozmikus látványt”. A Planetáriumnak az első évben 180 ezer látogatója volt, végig telt házzal üzemelt. A Nap családja című műsor már akkor is repertoáron volt.

Az évi 180 ezer látogató már a múlté, sajnos az utóbbi években ha hír érkezett a Planetáriumról, az az esetek többségében kellemetlen volt az intézményre nézve. Egy évtizeddel ezelőtt hosszú pereskedésig fajuló vita robbant ki a Planetárium tulajdonosai és az épületben sokáig működő Lézerszínház üzemeltetői között. A háttérben kifizetetlen közüzemi számlák voltak, amelyre hivatkozva a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szerződést bontott a Lézerszínház működtetőivel. Nekik nem akaródzott távozni, ezért bíróságon támadták meg a szerződésbontást – írta akkor az Index. A vita odáig fajult, hogy egy meghirdetett Queen-emlékelőadás közönsége Freddie Mercury és lézersugarak nélkül maradt, amikor a Planetáriumban lekapcsolták a villanyt, a show megtartását megakadályozandó.

Az épület állapotán az sem javított, amikor 2015. nyár végén, nem sokkal azután, hogy egy szélvihar fákat döntött az épületre, megrongálva a szigetelést, az Üllői úti FTC-pályán (a Groupama Arénában) tartották a magyar–román Eb-selejtező futballmeccset, és a rendőrök a Népliget irányába szorították a randalírozó huligánokat. Nekik épp útba esett a Planetárium épülete, így kiélhették rajta céltalan agressziójukat. Betörték a bejárati ajtót, felmásztak az épület tetejére, fölszedték a lépcsőket, összetörték a kamerákat. A falra az adekvát horogkeresztet mázolták. Több millió forintos volt a kár.

Alig telt el egy év, amikor tavaly a hatalmas esőzések hatására annyira beázott az épület, hogy egy időre be kellett zárni. A helyreállítás (pontosabban a legégetőbb károk kezelése) után októberben nyitott ki újra a Planetárium. A nézőtér férőhelyeinek számát a beázás miatt 150-re kellett korlátozni. Az újranyitást beharangozó, optimista közlemény felhívta a leendő látogatók figyelmét, hogy a csökkent befogadóképesség miatt érdemes előre megváltani a jegyeket, nehogy hoppon maradjanak.

De vajon hányan fogják észrevenni, hogy június közepétől legalább néhány hónapig nem fog működni az intézmény?

– A csúcsévekben, például a nemrégi A fény éve rendezvénysorozat idején 116–120 ezer látogatónk is volt egy-egy évben. Most, hogy zárva voltunk a beázások miatt, nyolcvanezren jöttek egy év alatt. A Planetárium fenntartása 70-80 millió forintba kerül, amit a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a saját bevételeiből, pályázatokból gazdálkodik ki – válaszolja az igazgató. – Volt 2,6 milliárd forintos költségvetésű rekonstrukciós terv is, de az csak egy volt a sok közül. A költségeket növeli, hogy a Népliget biztonságosságára tekintettel kétfős, 24 órás portaszolgálatot kell fenntartanunk.

A műsor korszerűségét tekintve az igazgatónő nem ért egyet a kritikákkal.

– Való igaz, hogy A Nap családja című előadás ugyanaz évtizedek óta, de ha megnézi a műsorstruktúrát, évente két új műsort készítenek a kollégáim. És ezek saját fejlesztésű műsorok, nem külföldről importált előadásokat fordítunk le. Összesen hetven saját készítésű műsort mutatott be eddig a Planetárium.

Bár az intézmény negyvenedik születésnapja augusztusban lenne, de a bezárás miatt most pénteken tartják a jubileumi rendezvényeket (sajnos ezek jelentős része regisztrációköteles volt, és az igazgató arról tájékoztatott minket, hogy a helyeket már betöltötték). Az előre hozott ünneplést az is indokolja, hogy a május–június minden évben csúcsidőszak a Planetáriumban az osztálykirándulások miatt. Az intézmény látogatóinak jelentős része ugyanis iskoláscsoportokkal nézi meg a már-már technikatörténeti műemléknek beillő planetáriumgép által a kupolába vetített csillagokat. Ennek cseréje csak a teljes rekonstrukció részeként lenne elképzelhető, ami – testhezálló módon – jelenleg inkább a tudományos fantasztikum világába tartozik.