Egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol több ezer jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Földé és a Marsé között lehet – állapították meg az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai.
A Space.com hírportál alapján az MTI azt írja: 2016 januárjában egy másik kutatócsoport egy Neptunusz-méretű bolygó létét vetette fel, amely a Nap körül, messze a Pluto mögött kering – becsléseik szerint mintegy 25-ször távolabb a Naptól, mint a Pluto. Ezt a feltételezett bolygót a kilencedik bolygóként emlegetik.
Az LPL szakértői szerint úgy tűnik, az objektum hatással van a Kuiper-öv jeges aszteroidáinak pályáira. A kisbolygóöv távoli objektumai nyújtott pályán keringenek a Nap körül. A Naprendszer szerkezetének egyik alapvető vonása, hogy az anyag közel egy síkban, a Laplace-féle invariábilis sík közelében helyezkedik el benne. Ez a Naprendszer szimmetriasíkja.
A Kuiper-öv legtávolabbi objektumainak pályája azonban átlagosan 8 fokkal eltér a szimmetriasíktól, ami egy olyan nagy tömegű objektum jelenlétét jelzi, amely gravitációs mezőjével meghajlítja környezetét – fejtették ki a kutatók. Eredményeiket a The Astronomical Journal című szaklapban mutatják be.
„Eredményeink legelfogadhatóbb magyarázata az, hogy van ott valamilyen láthatatlan tömeg. Számításaink szerint egy a Marséhoz hasonló tömeggel rendelkező objektum szükséges ahhoz, hogy akkora elhajlást okozzon, amekkorát mértünk” – mondta el Kat Volk, az LPL munkatársa.
Az arizonai kutatók által bemutatott objektum hasonlónak tűnhet, mint a „kilencedik bolygó”, ám az úgynevezett bolygóméretű objektum túl közel van, és túl kicsi a tömege ahhoz, hogy ugyanaz az égitest legyen. A „kilencedik bolygó” 500-700 csillagászati egységre (AU) van a Földtől, tömege a Földének tízszerese. (Egy csillagászati egység a Nap és a Föld távolsága, azaz csaknem 150 millió kilométer. A Pluto és a Nap maximális távolsága kisebb mint 50 csillagászati egység.)
