Egy hét múlva Juno alámerül a Jupiter vörös foltjában

Az űrszonda fő küldetése a bolygó mágneses mezejének felmérése.

MN
2017. 07. 03. 11:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Július 10-én halad át a Jupiter Nagy Vörös Foltja fölött az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Juno űrszondája, amely éppen egy éve állt sikeresen pályára a Naprendszer legnagyobb bolygója körül – írja az MTI a NASA közlésére hivatkozva.

Ez lesz az emberiség első közeli „találkozása” a Jupiter 16 ezer kilométer széles hatalmas légköri képződményével, amely egy anticiklon a bolygó déli féltekéjén. Létét valószínűleg az ellentétes irányú keleti és nyugati áramlásoknak köszönheti. A tudósok 1830 óta figyelik meg.

„A Nagy Vörös Folt a Jupiter legismertebb jellegzetessége. Ez a hatalmas vihar évszázadok óta dúl a naprendszer legnagyobb bolygóján. Most a Juno és annak felhőkön áthatoló tudományos műszerei alá merül, hogy megnézze, milyen mélyre nyúlnak a gyökerei, hogy segítsen megérteni, mi teszi olyan különlegességé a foltot, és miként működik ez a hatalmas vihar” – idézte a magyar állami hírügynökség Scott Boltont, a Juno-program egyik vezetőjét.

A Juno július 10-én, hétfőn közép-európai idő szerint 15.55 perckor kerül legközelebb a Jupiter középpontjához, ekkor 3500 kilométerre lesz a bolygó felhőrétegének tetejétől.

11 perc és 33 másodperccel később, amikor a Juno újabb 39 771 kilométert tett meg, és közvetlenül a vörös folt fölött lesz, annak felhői fölött 9000 kilométerrel fog elhaladni. Az űrszonda mind a nyolc műszere, valamint kamerája, a JunoCam működni fog ekkor.

A Juno egy éve, július 4-én állt sikeresen pályára a Jupiter körül. A főként napenergiával működő űrszondát hat éve indították a floridai Cape Canaveralból, fő küldetése, a Jupiter mágneses mezejének felmérése. A tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született. A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját.

A gigászi bolygó tömege másfél-kétszer akkora, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, ezért úgy vélik, hogy már a nagyságából fakadó tömegvonzás is segíthetett megvédeni a Földet az üstökösök és aszteroidák becsapódásaitól.

A Lockheed Martin építette űrszonda összköltsége 1,1 milliárd dollár (300 milliárd forint), a NASA New Frontiers nevű küldetése keretében kutatja a Jupitert.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.