Többek között az az efféle kutatások célja, hogy segítsenek meghatározni, milyen emberekből állítsák össze azokat a csoportokat, amelyek a jövőben a hosszú világűrbeli küldetéseken vesznek részt. Milyen legyen a férfiak és a nők aránya? Milyen személyiségjegyeket részesítsenek előnyben? Hogyan kezeljék a konfliktusokat?
Ehmann Bea és Balázs László, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának kutatói már több hasonló kísérletben is közreműködtek, évtizedes tapasztalatuk van a majdani marsi életet modellező földi szimulációk – például a moszkvai Mars–500 legénysége, a déli-sarki Concordia és Halley–VI kutatóállomások áttelelő személyzete – pszichodinamikájának feltárására irányuló kutatásokban. Ezek közül a legjelentősebb a Mars–500 névre hallgató program volt, amelyben az önkéntesek 520 napot töltöttek egy Moszkvában fölépített „marsi” kutatóbázison. A NASA kísérletéhez hasonlóan hat önkéntest zártak a létesítménybe. Közülük három fő volt orosz, egy francia, egy olasz/kolumbiai és egy kínai. Szimulálták a Marsra szállást, továbbá beiktattak a programba három külső sétát. A kísérlet 2011. november 4-én ért véget; a résztvevők a kutatók állítása szerint kielégítő fizikai és pszichológiai állapotban jöttek ki a bázisról.
A magyar kutatók szerint annak ellenére, hogy a Földön a marsi körülmények egy részét nem lehet szimulálni, ezek a kísérletek nagyon sok hasznos eredménnyel szolgálnak. Ugyanakkor megjegyezték, hogy az elzárt, egymásra utalt csoportok viselkedéséről már évszázadok óta vannak tapasztalataink. Elég, ha a hosszú tengeri utakra vagy a sarkkutató expedíciókra gondolunk.
Bár a tudományos-fantasztikus irodalom visszatérő kliséje, hogy a hosszú űrutazás során a legénység tagjai között végzetes konfliktusok alakulnak ki, esetleg a csoport valamelyik tagja megőrül, és eszetlen öldöklésbe kezd, a kutatók szerint az efféle konfliktusok kialakulásának esélye nagyon kicsi. Épp arra szolgálnak az elzárásos kísérletek, hogy elkerüljék a súlyosabb krízishelyzetek kialakulását, és föltárják, hogyan lehet hatékonyan kezelni az együttélés során előforduló problémákat. A súrlódások ugyanis elkerülhetetlenek. A Nemzetközi Űrállomáson az évek során rengeteg űrhajós megfordult, többen hónapokat töltöttek otthonuktól távol, a falak közé zárva. Időnként közöttük is kialakultak kisebb konfliktusok, de ezek soha nem eszkalálódtak olyan szintre, ami a küldetések sikerét veszélyeztette volna.
