Fél évszázaddal ezelőtt, 1967. október 10-én az emberiség az utolsó pillanatban visszarettent attól, hogy történelme talán legnagyobb őrültségét kövesse el. Lyndon B. Johnson amerikai elnök és a szovjet nagykövet aláírta a külsőűr-egyezményt (Outer Space Treaty), amelynek legfontosabb rendelkezése megtiltotta, hogy az űrt és a földön kívüli égitesteket háborús célokra használhassák. Magyarul a két nagyhatalom vállalta, hogy nem telepít atomrakétákat az űrbe. Ez a megállapodás fontos állomása volt a hatvanas években már a teljes emberiség pusztulásával fenyegető, ellenőrizhetetlenné váló nukleáris fegyverkezési versenyt korlátozó tárgyalási folyamatnak. Volt azonban az egyezménynek egy akkor jelentéktelennek, sőt hipotetikusnak tűnő pontja, jelesül hogy az űr bármilyen magáncélú felhasználása kizárólag az adott ország kormányának beleegyezésével történhet.
A hatvanas években ezzel senki sem foglalkozott, mert fel sem vetődött, hogy bármilyen magáncég vagy civil szervezet képes lehet rakétát felbocsátani az űrbe, pláne leszállni a Holdon. Emiatt az ehhez szükséges engedélyeztetési mechanizmusokat sem hozták létre. Ötven évet előreugorva az időben ez a mulasztás már évek óta rostoklásra kényszeríti a magánűripari cégeket. Hiába írt ki évekkel ezelőtt az X-díj Alapítvány – a Google támogatásával – húszmillió dolláros jutalmat annak a magáncégnek, amely először képes űrhajóval leszállni a Holdra, majd ott önjáró szondával gurulni kicsit, ez, ha szigorúan értelmezzük a törvényeket, a legtöbb aspiráns számára jelenleg illegális lenne.
Pedig a legesélyesebb jelöltek, közöttük a Moon Express nevű társaság korántsem csak arra a rongyos húszmillióra hajt, hanem sokkal távolibb horizont lebeg a szemei előtt – írja a The New York Times. El szeretnének jutni oda, ahová még egy vállalat sem merészkedett: kibérelték a hajdan szebb napokat látott floridai Cape Canaveral légibázis egy részét, ahol milliókból felújítják a lepusztult épületeket, új indítópadot, irányítóközpontot építenek. Az első holdszondájukat jövőre, a következőt 2019-ben, a harmadikat egy évre rá akarják indítani. Utóbbi már vissza is térne a földre, kőzetmintákkal a rakterében.